AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

pítványa fönntartandó, s az irántai kegyelet meg nem semmíthető, nem függhet tőlünk, kényünk-kedvünk szerint azt másként interpretálni, vagy éppen kiforgatni a könyvtárt eredeti nemzeties jellegéből s attól örökre megfosztani.

102 E szenvedélyes szavak végeredményben összecsengenek azzal, amit az ügyben Szász Károly, maga Eötvös József s az említett három szakértő is vallott s ami a helyzetet behatóan ismerők előtt soha nem is lehetett kérdéses. Mátray Gábor szavai azonban nyilván megtapasztalt napi realitásokból fakadtak s nem holmi Don Quijote-i harc szülte azokat. Más megnyilatkozásaiból tudjuk, hogy Mátray nem csak a Széchényi Könyvtár egyetemes gyűjtőkörű könyvtárrá való fejlesztése ellen tiltakozott következetesen, hanem a szintén egyetemes jellegű müncheni szakrendszer bevezetésével sem értett egyet. Ebben nem állt egyedül, pl. Szász Károly is hasonlóan vélekedett. Ekkor Mátray Gábornak még egy bő éve volt, hogy a könyvtár gyarapítását az általa egyedül helyesnek tartott hungarika szempontok szerint intézze. A Széchényi Könyvtár kivételes szerencséje, hogy Mátray utóda, Fraknói Vilmos ugyanezen a véleményen volt s e feladatot legalább annyira magáénak vallotta, mint előde. „E feladat, melyet alapítója és a törvényhozás szabott meg, az: hogy specialis magyar könyvtár legyen, azaz mind azt magában foglalja, ami Magyarországon és Magyarországról íratott és közrebocsáttatott. Kötelességemnek ismerem oda hatni, hogy a könyvtár csakis ezt a feladatot, de azt lehetőleg teljesen oldja meg - írja első könyvtári jelentésében.

103 JEGYZETEK l.Kubinyi Ágoston (1799-1873) természettudós, régész, az MTA tagja. 1843-1869 a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. - Pulszky Ferenc (1814-1897) politikus, publicista, régész, művészettörténész, az MTA tagja. 1869-1894 a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 2. Mátray Gábor (1797-1875) jogot végzett, majd ügyvédi diplomát szerzett. Zenetörténész, irodalmi szerkesztő, az első magyar szépirodalmi lap megalapítója. 1840-től haláláig a Nemzeti Zenede igazgatója. Az MTA lev. tagja. 1837-től a Széchényi Könyvtár munkatársa, 1846-tól annak vezetője. 1875. márc. 3-án vonult nyugalomba. 3. Barna Ferdinánd (1825-1895) jogvégzett. Nyelvész, műfordító, az MTA lev. tagja. 1860-tól könyvtári segédőr, 1875-től címzetes könyvtári őr, 1889-ben nyugdíjazták. 4. Fraknói Vilmos (1843-1924) történetíró, kanonok, c. püspök, az MTA tagja. 1875. ápr. 2.-1879. nov. l-ig a Széchényi Könyvtár vezetője. 1876-1879-ig a Magyar Könyvszemle szerkesztője. - Vö.: Somkuti Gabriella: Fraknói Vilmos a Széchényi Könyvtár élén. = Könyvtáros, 1991. 8. sz. 481-487. 1. - Somkuti Gabriella: 150 éve született Fraknói Vilmos. = Eseménynaptár, 1993. 1. sz. 35-37.1. 5. A korszak ált. irodalma és a gyakrabban idézett művek (zárójelben a hivatkozás rövidítése): Berlász Jenő:/íz Országos Széchényi Könyvtár története. 1802-1867. Bp., 1981. (Berlász) - Bibliotheca Corviniana. Összeáll. Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára, Szántó Tibor. Bp., 1967. (Bibi. Corviniana) - Csontosi János: Adatok a N. Múzeum könyvtárának történetéhez = Magyar Könyvszemle, 1885. 1-41. 1. (Csontosi) - Fülöp Géza: A könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában. (1789-1917) I. Bp., 1975. - Horváth Ignác: A Magyar Nemzeti Múzeum ősnyomtatványai Bp., 1895. (Horváth) - A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára. = Magyar Könyvszemle, 1896. 97-120, 203.1. A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Bp., 1902. (MNM...) - Sajó Géza-Soltész Erzsébet: Catalogus incunabulorum quae in Bibliothecis publicis Hungáriáé asservantur. 1-2. Bp., 1970. (Sa207