AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

két 15. századi, magyar vonatkozású, kötéstáblából kiáztatott kódex-levél. Ezt későbbi kutatások Bonfini magyar történetének kódex-töredékével azonosították.

82 Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy Essenwein személyében a tudós saját kutatásának eredményét, a könyvtárigazgató a felfedezett érték tulajdonjogát a legtermészetesebb módon engedi át a művelődéstör ténetileg érdekelt országnak, minden ellenszolgáltatás nélkül. Franciaországból többek között a Commission de l'Histoire du Travail küldeményeivel találkozunk. Napóleon királyi herceg bőkezűségéből folyamatosan részesült a könyvtár Napóleon levelezésének több mint húsz kötetes kiadásából. Washingtonból a Smithsonian Institute rendszeresen küldte kiadványait (Smithsonian Report), ami az 1850-es évektől rendszeresen érkezett és még Xantus János személyes közbenjárásának volt köszönhető. Jelentkezett küldeménnyel a belga bibliofil társaság és olasz kiadványokkal Spalato városa. A moszkvai archeológiai bizottság kongresszusi anyagokat, egy San Francisco-i kiadó mutatványszámot küldött. A külföldi egyéni ajándékozók köre is változatos képet mutat. H. J. Biedermann, innsbrucki egyetemi tanár egy magyar vonatkozású ősnyomtatványt ajándékozott

83

, Londonból Petőfi fordítója jelentkezett, A. Papin, a Román Tudományos Akadémia tagja Sincai-ról szóló művét küldte el. Érkeztek egyéni küldemények - elsősorban saját művek - Krakkóból, Párizsból, Brüsszelből, Londonból, New Yorkból. Külön kis csoportot képeznek a külföldön élő magyarok küldeményei: Farkas Lajos New York-ból küldött könyveket, egy Rédei gróf (Carl von Rédei) mint stettini nyomdatulajdonos és kiadó emlékezett meg a Nemzeti Múzeum Könyvtáráról, a Zürichi Magyar Egylet tagjai évkönyvüket ajándékozták. A külföldről érkező ajándékok egyben a nemzetközi kapcsolatok szerény mértékű indulását is jelzik. Egyelőre még egyoldalú ez a kapcsolat, a Széchényi Könyvtár csak kap és elfogad, saját kiadványok híján ajándékozási kapcsolatai nem fejlődhetnek a mai értelemben vett nemzetközi kiadványcserévé. Hiányoznak ehhez még a személyi feltételek is. Az ajándékok sorában utolsónak szólunk a legértékesebbről: Ferenc József ajándékáról, a négy korvin-kódexről. Ferenc József a szuezi csatorna megnyitása alkalmával Törökországba is ellátogatott s a szultán könyvtárában megtekintette a korvinákat. Ezek meglétéről már az 1862-ben Konstantinápolyban járt magyar akadémiai bizottság is meggyőződött. Ennek nyomán a korvinák további vizsgálata, esetleges megszerzése állandó témája volt a hazai tudományos életnek. Országos érdeklődést keltett tehát Abdul-Aziz török szultán gesztusa, amellyel a kódexek közül négyet Ferenc Józsefnek ajándékozott. Az uralkodó már hazatérőben, Triesztben vette át a szultán által oda küldött faládát, benne a négy korvinát. Elhatározásában - a korvináknak a Magyar Nemzeti Múzeumnak való adományozásában - szerepe volt Andrássy Gyula miniszterelnöknek. Az ajándékról szóló hírt elsőként a Pesti Napló 1869. december 8-i számának reggeli kiadása közölte, majd átvették a többi lapok is.

84 Az Akadémia decem200