AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

légyen az szanszkrit nyelvű Buddha-kiadás vagy mexikói spanyol könyvek. Ez is egyik oka annak, hogy a Széchényi Könyvtár régi állománya a kutató számára még ma is számos meglepetéssel szolgál. Pulszky Ferencnek az 1869. decemberi múzeumi igazgatósági ülésen ki­adott utasítása értelmében az egyes múzeumi osztályok őrei kötelesek voltak az 1869. évi kiemelkedőbb ajándékok-ajándékozók jegyzékét összeállítani. Mátray Gábor ezt 1870 januárjában be is nyújtotta. A jegyzékek összeállítása ettől kezdve havonta történt, később már nem csak az ajándékokról, hanem a fon­tosabb vásárlásokról is. Szokás volt az ajándékozó személyek nevét hírlapokban is közzé tenni. Az esetek többségében egyéni köszönőlevelet is küldött az igaz­gatóság, az osztályőrök javaslata alapján. (Egy érdekesség: Deák Ferenc aján­dékánál a szerzeményi naplóba bevezették, hogy nem kér köszönő levelet.) 69 Az egyéni ajándékozás gesztusa mögött két fajta indíttatás különböztethe­tő meg. Az egyik a hazafias érzelmű, mely a Nemzeti Múzeum, ill. annak könyvtára értékmegőrző szerepét felismerve, a maga adományával is gazdagíta­ni kívánja a közös nemzeti kincset, a másik a szerzői öntudattal rendelkező, amely saját művét küldi el, hogy az részévé váljék a nemzet megőrzésre érde­mes szellemi vagyonának. Ez utóbbiak száma növekvőben van, párhuzamosan a kulturális és tudományos élet fellendülésével. A mintegy 300 egyéni ajándékozás kb. 160 személytől származik, mivel többen közülük évről-évre visszatérően szerepelnek az ajándékozók között. Társadalmi rétegződésüket vizsgálva, túlnyomó többségük értelmiségi foglalko­zású (tudós, író, szerkesztő, politikus, tanár, tanító, könyvtáros, muzeológus, festőművész, ügyvéd, mérnök, orvos, állatorvos) és egyéb polgári foglalkozású (hivatalnok, könyvkereskedő, könyvkötő, postamester), s akad közöttük katona­tiszt is. Közülük csak a legjelentősebbeket soroljuk fel (a foglalkozást csak a kevésbé ismerteknél feltüntetve): Abafi (Aigner) Lajos, Ambrozovics Béla mér­nök, Arányi Lajos orvos és régész, Brankovics György újságíró, Csengery An­tal, Deák Ferenc, Emich Gusztáv, Entz Ferenc orvos és kertészeti szakember, Fabritius Károly erdélyi szász történetíró, Farbaky István bányamérnök, Fran­kenburg Adolf író, Gerlóczy Gyula jogász, Gorove István közgazdász, minisz­ter, Gózon Imre tanító, régész, Grósz Lajos és Grósz Lipót orvosok, Hopp Fe­renc, Jakab Elek, Kautz Gyula közgazdász, Keleti Károly, Kovachich József Miklós, Körösi József, Kubinyi Ferenc, Lipp Vilmos tanár és régész, Lővei Klá­ra, Marastoni József festőművész, Markovics Iván, a hazai gyorsírás eltérj esztő­je, Orbán Balázs, Pauler Tivadar jogász, igazságügyminiszter, Pólya József or­vos, Ráth György, Ráth Károly, Ráth Mór, Szarvas Gábor, Szász Károly, Sze­pesi Imre klasszika-filológus, Szontágh Miklós orvos, balneológus, Táncsics Mihály, Toldy Ferenc, Vámbéry Ármin, Verebély László orvos, Zsoldos Ignác jogász. A névsorból kiemelve soroljuk fel a Magyar Nemzeti Múzeum munka­társait, elsősorban Pulszky Ferencet említve, aki mintegy 60 régi oklevelet és 50 könyvet ajándékozott. Figyelemreméltó az a gesztusa, amellyel egy ízben a lipcsei List és Francke cégtől 60 forintért vásárolt 11 hungarikumot ajándékoz­196

Next

/
Thumbnails
Contents