AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

légyen az szanszkrit nyelvű Buddha-kiadás vagy mexikói spanyol könyvek. Ez is egyik oka annak, hogy a Széchényi Könyvtár régi állománya a kutató számára még ma is számos meglepetéssel szolgál. Pulszky Ferencnek az 1869. decemberi múzeumi igazgatósági ülésen kiadott utasítása értelmében az egyes múzeumi osztályok őrei kötelesek voltak az 1869. évi kiemelkedőbb ajándékok-ajándékozók jegyzékét összeállítani. Mátray Gábor ezt 1870 januárjában be is nyújtotta. A jegyzékek összeállítása ettől kezdve havonta történt, később már nem csak az ajándékokról, hanem a fontosabb vásárlásokról is. Szokás volt az ajándékozó személyek nevét hírlapokban is közzé tenni. Az esetek többségében egyéni köszönőlevelet is küldött az igazgatóság, az osztályőrök javaslata alapján. (Egy érdekesség: Deák Ferenc ajándékánál a szerzeményi naplóba bevezették, hogy nem kér köszönő levelet.)

69 Az egyéni ajándékozás gesztusa mögött két fajta indíttatás különböztethető meg. Az egyik a hazafias érzelmű, mely a Nemzeti Múzeum, ill. annak könyvtára értékmegőrző szerepét felismerve, a maga adományával is gazdagítani kívánja a közös nemzeti kincset, a másik a szerzői öntudattal rendelkező, amely saját művét küldi el, hogy az részévé váljék a nemzet megőrzésre érdemes szellemi vagyonának. Ez utóbbiak száma növekvőben van, párhuzamosan a kulturális és tudományos élet fellendülésével. A mintegy 300 egyéni ajándékozás kb. 160 személytől származik, mivel többen közülük évről-évre visszatérően szerepelnek az ajándékozók között. Társadalmi rétegződésüket vizsgálva, túlnyomó többségük értelmiségi foglalkozású (tudós, író, szerkesztő, politikus, tanár, tanító, könyvtáros, muzeológus, festőművész, ügyvéd, mérnök, orvos, állatorvos) és egyéb polgári foglalkozású (hivatalnok, könyvkereskedő, könyvkötő, postamester), s akad közöttük katonatiszt is. Közülük csak a legjelentősebbeket soroljuk fel (a foglalkozást csak a kevésbé ismerteknél feltüntetve): Abafi (Aigner) Lajos, Ambrozovics Béla mérnök, Arányi Lajos orvos és régész, Brankovics György újságíró, Csengery Antal, Deák Ferenc, Emich Gusztáv, Entz Ferenc orvos és kertészeti szakember, Fabritius Károly erdélyi szász történetíró, Farbaky István bányamérnök, Frankenburg Adolf író, Gerlóczy Gyula jogász, Gorove István közgazdász, miniszter, Gózon Imre tanító, régész, Grósz Lajos és Grósz Lipót orvosok, Hopp Ferenc, Jakab Elek, Kautz Gyula közgazdász, Keleti Károly, Kovachich József Miklós, Körösi József, Kubinyi Ferenc, Lipp Vilmos tanár és régész, Lővei Klára, Marastoni József festőművész, Markovics Iván, a hazai gyorsírás eltérj esztője, Orbán Balázs, Pauler Tivadar jogász, igazságügyminiszter, Pólya József orvos, Ráth György, Ráth Károly, Ráth Mór, Szarvas Gábor, Szász Károly, Szepesi Imre klasszika-filológus, Szontágh Miklós orvos, balneológus, Táncsics Mihály, Toldy Ferenc, Vámbéry Ármin, Verebély László orvos, Zsoldos Ignác jogász. A névsorból kiemelve soroljuk fel a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársait, elsősorban Pulszky Ferencet említve, aki mintegy 60 régi oklevelet és 50 könyvet ajándékozott. Figyelemreméltó az a gesztusa, amellyel egy ízben a lipcsei List és Francke cégtől 60 forintért vásárolt 11 hungarikumot ajándékoz196