AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár állományának alakulása 1867-1874 között

fokozott figyelemmel kísérésére utasították, s megfontolandónak tartották Ráth Mór pesti könyvkereskedő ajánlatát. (Ráth Mór, amennyiben a könyvtár a jövőben nála vásárolna, 12,5% árengedményt és a saját kiadásában külföldön megjelent művekből egy ingyenes példányt ígért.) Az elszámolásra kötelezett Mátray Gábor becsületében érezte megbántva magát, válaszában hivatkozott arra, hogy a Széchényi Lajos-féle alapítványt 31 éve kezeli s ezalatt sem a Széchényi családnak sem a hatóságnak nem volt ellene semmi kifogása. Egy kézikönyvnek második példányban való megvételéről magára Eötvös Józsefre hivatkozott, aki éppen a Széchényi Könyvtárat felülvizsgáló bizottság egy ülésén nyilatkozott úgy a hatvanas években, miszerint „minden jól rendezett nyilvános könyvtárban némely jelesebb és sűrűbben keresett könyveknek Duplicatumait is kéznél kell tartani." A Közhasznú esméretek tárá-nak esetében saját példányát engedte át a könyvtárnak, amelyet eddig ingyen bocsátott az azt gyakran kereső olvasók rendelkezésére. Az akkor már beszerezhetetlen mű teljes sorozata ritkán és különböző árakon bukkan fel az antikvár könyvpiacon, a kereslet és kínálat megszabta különböző árakon. Tekintve, hogy teljes és hibátlan példányró volt szó, a 18 forintos árat reálisnak érzi. Ő maga kötelességének tartja az antikvár jegyzékek figyelemmel kísérését, de ezt jobban megtehetné, ha munkáját nagyobb létszámú könyvtári személyzet segítené, ha nem lenne kénytelen a szünidők alatt is - melyet teljes egészében még soha nem állt módjában igénybe venni - a cancellista teendőit is végezni és végül „ha én, a könyvtár főnöke nem leszek kénytelen magam is a lajstromozás mechanicai munkáját teljesíteni." A 71 éves, munkával valóban túlterhelt Mátray keserű kifakadása emberileg nagyon is érthető, oka volt rá bőségesen. Ami Ráth Mór ajánlatát illeti, Mátray szerint Grill Károly özvegye most megadja ugyanazokat a kedvezményeket, sőt még nagyobb, 15%-os engedményt kínált. Kár volna a könyvtárnak már húsz éve szállító, gyakran hitelező és a könyvtár speciális hungarika szempontjait már jól ismerő céget cserben hagyni, vélte Mátray. A minisztérium a választ tudomásul vette. 1867/68-ban a Széchényi Könyvtár részére kizárólag a Széchényi Lajos-féle alapítványból vásároltak. Az intézmény másik pénzforrásának felhasználásával, az ún. Nemzeti Múzeumi Alap terhére e két évben a Múzeum más tárainak szakkönyvtárait gyarapították. (Régiségtár és Természetiek tára.) A részükre vásárolt 64 kötet külföldi, elsősorban német tudományos művekből állt: archeológiai, növény- és állattani munkákból. Vettek ezen kívül az igazgató, Kubinyi Ágoston személyes használatára egy díszkötetet, a Pester Lloyd 1868-as kalendáriumát. Valamennyi művet beleltározták a Széchényi Könyvtár szerzeményi naplójába, ahová viszont a Széchényi Lajos-féle alapítványból vett könyveket 1875-ig nem vezették be. A Múzeum más tárai részére vásárolt szakkönyveknek a Széchényi Könyvtár gyarapodási naplójába való bevezetése csak 1871-től szűnt meg. Ez a rendezetlen naplózási gyakorlat is jól tükrözi a tényt, hogy e korszak elején egy különböző gyűjteményekből összeálló, szervezeti és pénzügyi tisztá189