AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1991-1993. Budapest (1997)

I. Az OSZK 1991-1993-ban - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1991-1993-ban

Az állományrevízió elvégzésének szükségessége már régebben napirendre került, de a végrehajtási tervek végleges megfogalmazására, az állományellenőrzés raktári előkészítésére csak 1993-ban kerülhetett sor. Óvári Sándor ny. igazgató ekkor kapott megbízást az állományellenőrzés irányítására. A három évi új gyarapodás a törzsgyűjtemények raktárában 87 228 könyv, 21 132 időszaki kiadvány kötet és 6738 mikrofilmtekercs volt. Az olvasószolgálat és a belső munkák céljára állományából 673 431 kötet könyvet, illetve kötött időszaki kiadványkötetet és mikrofilmtekercset, valamint kb. 264 000 kurrens periodíkum-számot forgalmazott. A használatba vett dokumentumok száma évről évre növekvő tendenciáról tanúskodott. A törzsgyűjtemények raktáraiban folyó munka nagy része a háttérben zajlott és zajlik le. Nem beszélve most az állományrevízióra való előkészítő feladatok megindításáról, a nyilvántartások vezetése, a periodika katalógus korrekciója, a raktáron belüli áthelyezési munkák, a kötésekkel kapcsolatos tennivalók végzése igen nagy terheket rótt az itt dolgozókra. Az osztály forgalmazási adatai tehát önmagukban sosem jellemezték teljesítményét. Összességében ez azonban feszített, az adott évek folyamán nem is annyira az előbb közölt belső feladatok megoldása, hanem az olvasók kiszolgálásának növekvő terhe miatt. „A negyedik negyedév raktári forgalmának emelkedése a tavalyihoz képest robbanásszerű volt. (Akkor is annak számított az előző évihez képest.)" - szögezi le záró évünk jelentése. Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a központi raktár „elérte teljesítőképességének határát". Az ilyen nagymérvű igénybevételnek azonban megvannak az állományvédelmi, nyilvántartási és raktározási következményei is" - folytatja a beszámoló. Végül levonja azt a következtetést, hogy bizonyos korlátozó intézkedések meghozatala nélkül a raktári rend nem tartható fenn. A különgyűjtemények közül a Színháztörténeti tárban sikerült a raktározásban előrelépni: a szcenikai gyűjteményt véglegesen el tudták helyezni, ugyanakkor a fényképgyűjtemény is helyet talált az e célra kialakított új galéria-raktárban. A Régi nyomtatványok tárában és a Térképtárban folytatódtak az egyes állományrészekre kiterjedő revíziós munkálatok, komoly átrendezési munkákra került sor a zirci Műemlék Könyvtárban, de más gyűjtemények területén is. A volt zárt anyag átadása a Kortörténeti különgyújteményből a nagy állományba a Gyarapítási osztály fogadóképtelensége miatt megakadt. A Zeneműtár, a Plakáttár, a Kézirattár és a Színháztörténeti tár raktárgondjai minden igyekezet, illetve pillanatnyi eredmény ellenére egyre súlyosbodtak. A zirci Műemlék Könyvtárban a Barokk-teremben megtörtént a dokumentumok elhelyezése, jelzetének átvezetése a betűrendes katalógusba. Az állomány biztonsága érdekében folytatódott az értékes dokumentumok mágnescsíkkal való ellátása, amely az adott dokumentumokkal történő kilépést a bejáratoknál hangosan jelzi. A biztonság megteremtése nem csupán a raktár, hanem az olvasószolgálati részlegek feladata is, itt ui. amennyiben nem volt le111