AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

I. Az OSZK 1986-1990-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1986-1990-ben

lön felhívással fordult a könyvtár az érintettekhez, hogy ne felejtkezzenek el a nyom­tatványoknak a nemzeti könyvtárba történő beszolgáltatásáról, hisz ennek elmulasz­tásával jóvátehetetlen kár érné e korszak dokumentumait is őrző gyűjteményt. 1989-ben kiegészítés jelent meg a kötelespéldány rendelethez, s ez előírta a vi­deofilmeknek a Magyar Filmintézeten kívül az OSZK-hoz történő beszolgáltatását is. A kezdeti problémák miatt 1990-ben mindössze 20 videofümet sikerült begyűj­teni, amiből az is nyilvánvalóvá vált, hogy a videokiadók és -forgalmazók igyekeztek bojkottálni ezt a kötelezettséget. A következő évekre marad az, hogy a könyvtár meg­találja a megbízható összegyűjtés módját és formáját. 1987-től új feladat kapcsolódott a Kötelespéldány szolgálathoz. A Központi Sta­tisztikai Hivatal Könyvtára - elveszítvén a teljes kötelespéldánysort, - nem kívánta a korábbi statisztikai adatfelvétel munkáját folytatni. Ennek összeállításával a Mű­velődési Minisztérium a nemzeti könyvtárat bízta meg. A KSH-tól átvett létszámmal, s a gépi feldolgozásra az MM-től kapott összeggel (a gépi feldolgozást változatlanul a KSH Számítóközpontja végzi a velünk kötött szerződés keretében), sikerült fenn­akadás nélkül átvenni e váratlanul kapott feladatot. Az 1987. év adatairól tájékoztató kötet, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének kiadásában, 1988­ban meg is jelent {A magyar könyvkiadás adatai 1987 címen). Nemzetközi csereszolgálat A nemzetközi csereszolgálat jelentős mértékben elősegítette a nemzeti könyvtár külföldi hungarika dokumentumokkal való gazdagítását (az OSZK külföldi könyv- és folyóirat-gyarapodásának közel felét adta a csereszolgálat). Emellett, főként a szom­széd országokkal kötött kulturális megállapodások keretében "automatikusan" beér­kező anyagból több tucat könyvtár részesedhetett, hisz a nemzeti könyvtár nem gyűjt olyan széles körben, ahogy partnereink küldtek. A csereszolgálat évente külföldre juttatott 30-40 000 magyar könyvet és 4 000­4 500 folyóiratot, s külföldről, mintegy 5-600 cserepartnerétől, 8-9 000 könyvet és 2 000-2 500 folyóirat évfolyamot kapott. A csereszolgálat jó évtizede vállalta azt a fontos küldetést, hogy a külföldi ma­gyar érdekeltségű intézményeket (tanszékeket, szerkesztőségeket, könyvtárakat, szín­házakat, stb.), s indokolt mértékben magánszemélyeket könyvtámogatásban részesít­sen a munkájukhoz szükséges hazai kiadványok megküldésével. A tárgyalt időszak­ban különösen lényeges volt az a célratörő munka, amely a határon túl élő magyarság körébe igyekezett minél több dokumentumot eljuttatni, s ha nem lehetett postán, úgy más utat-módot találtak a megoldás érdekében. Ehhez számos intézmény (minisztérium, Soros Alapítvány, kiadók, terjesztők kedvezményes akciói, fölöspéldány-leválogatás, stb.) közreműködésével teremtette meg az alapot. 50

Next

/
Thumbnails
Contents