AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

I. Az OSZK 1986-1990-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1986-1990-ben

A Magyar Könyvészet éves összefoglaló kötetei - ha késve is, - de az 1984-es kötettel kezdődően, az 1986-ossal bezárólag láttak napvilágot. Nyomdába került 1990-ben az 1989-re szóló kézirat is. Az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriuma -nak évi 12 füzete 15-16 000 tételt publikálva - s ebből a 85-90%-ot kitevő társadalomtudományi anyagot tárgy­szavazva is - folyamatosan került a használók kezébe. Az éves indexek az időszak végén két évvel maradtak le a tárgyévtől. A már említett Új Periodikumok évi négy száma naprakész tájékoztatást nyúj­tott az érdeklődőknek. Hungarika dokumentációs és bibliográfiai feladatok Az 1980-as évek első felében született határozatok és programtervek alapján ­nagyrészt külső támogatással - kezdődhettek meg a kurrens külföldi hungarika-anyag feltárásának, nyüvántartásának és hasznosításának munkálatai. 1985-től a Juhász Gyula vezette Magyarságkutatás elnevezésű program támogatásával folyt a munka az 1986-tól 1990-ig terjedő időszakban is Hungarika Információ és Hungarika Regiszt­ráció címen. 1988 júniusától a Széchényi Könyvtár e kutatási témák addigi eredmé­nyeit foglalta intézményes keretek közé a Hungarika dokumentációs osztály megszer­vezésével. Biztosította a működéséhez szükséges alaplétszámot, számítógépet, és működési feltételeket teremtett a program számára. 1990-ben a Könnyű László ame­rikai irodalomtörténész adományából megszerzett, nagyobb kapacitású számítógép lehetővé tette az adatbázis felépítését és működtetését. A munkához - az eddigi eredményekre alapozva - három információs területen folytatott feltáró tevékenységet a megújult részleg. Ennek alapján három adattárat, illetve adatbázist hozott létre. A hungarika bibliográfiai adatbázis feladata a külföldi hungarika publikációk számbavétele minél szélesebb területen. Ennek célja kettős: szükséges a maradandó értékek regisztrálása a mindenkori kutatás számára, ugyanakkor fontos a folyamatos és korszerű tájékoztatás biztosítása. E két igénynek megfelelően egy integrált szá­mítógépes rendszer kifejlesztésével részben - a nemzeti bibliográfiai rendszer kiegé­szítését megvalósító - hagyományos bibliográfiák, sőt, a gépi feldolgozás következ­tében retrospektív, ill. ciklusbibliográfiák közreadására is módot teremt. Másrészt lehetővé teszi a kurrens tájékoztatást és a közvetlen (online) lekérdezést is. Az JJF (Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program) adatbázisépítési pályá­zatában vállalt kötelezettségeknek megfelelően 1990-ben kellett a számítógépes rög­zítést véghezvinni. A Hungarika Információ, illetve a Névkataszter anyagát a SZTAKI Számítóközpontjának nagygépére telepítették, és onnan a CDS/ISIS szöveges adat­báziskezelő rendszer segítségével - természetesen az OSZK számára is - lekérdezhe­tővé vált. Megvalósult tehát mind a bibliográfia előállítása, mind az információszol­gáltatás területén az egyszeri feldolgozás-többszöri felhasználás elve. A ciklusbibliográfiai feldolgozás már 1988 előtt is folyt, és két sorozatban öltött testet: Külföldi Magyar Nyelvű Kiadványok, illetve Hungarika Irodalmi Szemle cí­38

Next

/
Thumbnails
Contents