AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Farkas Ágnes - V. Ecsedy Judit: A kassai nyomda 1610-1622 közötti munkássága

Ezzel a részben Gutgeselltől, részben Klösstől származó és kis részében ismeretlen eredetű anyaggal dolgozott 1610 éa 1614 között Johann Fischer, majd halála után Johann Fest 1614 és 1622 között. A fent leírtakon kívül egy üstököst ábrázoló illusztráció s öt címer díszítette még Fischer, ül. Fest kiadványait. Míg a címerek közül az oroszlános magyar címer minden bizonnyal a nyomda tulajdona volt, addig a másik négy családi címer lévén, a korabeli gyakorlat szerint a megrendelő család tulajdonát képező, fametszetes dúc volt, amelyet csak kölcsönadtak a nyomdásznak (két Thurzó, egy Marussy és egy Bocatius-címer). Tehát pl. Bocatius címere esetében sem készletvándorlásról van szó, amikor hol Nikolaus Müller, hol Johann Fest, hol a 78 Schultz műhely nyomtatványain jelenik meg ugyanaz a metszet. Amikor Fest 1622-ben utód nélkül egész házanépével együtt pestisben meghalt, munkáját Kassán a Lőcséről áttelepülő Dániel Schultz folytatta, a korábbi, Lőcséről már ismert nyomdafelszerelésével. A Fest-féle műhely anyaga ekkor egy időre eltűnt: 1623-ban és 1624-ben nincs nyoma, hogy e felszerelés darabjai használatban lettek volna. Valószínű, hogy a pestises háznál szokásos fertőtlenítő eljárás kívánta meg, hogy az anyag egy ideig használaton kívül maradjon. Úgy látszik, ez alól a korlátozás alól a nyomdai felszerelés 1625-ben szabadult fel, amikortól ismét pontosan nyomon követhető Fest felszerelésének sorsa. A nyomdafelszerelés két nagyobb részre osztva, részben a kassai utódhoz, Schultzhoz került, részben a nyomdáját ekkortájt alapító Lorenz Brewer lőcsei könyvkötő és könyvkereskedő. Mindkettőjüknél 1625-ben tűnnek fel a Fest nyomda maradványai. Schultzhoz került a Fischer-Fest nyomda díszei közül öt darab, míg a betűk közül semmi sem. Nagyobb rész került Brewerhez: négy dísz, három iniciálésorozat, öt szövegtípus - vagyis a szövegbetűkből a görög kivételével mind. Nincs nyoma a továbbiakban, - vagy megsemmisült, vagy túlságosan rossz állapotban volt - a fraktur kiemelőknek, a görög szövegtípusnak, az antikva kiemelőknek, az egyetlen betűből álló, negyedik iniciálésorozatnak, a IV. könyvdísznek és a két naptárképnek. A nyomdafelszerelés vándorlását áttekintő táblázatban ugyan nincs feltüntetve, de az illusztrációk közül a 8. számú, Magyarország oroszlános címere ugyancsak Lőcsére került, és még évtizedekig díszítette a híres lőcsei kalendáriumok címlapját. A nyomdai cifráknak kb. fele szintén Lőcsére került. Az illusztrációk közül az üstökös képe egyedi, alkalmi jellege miatt természetesen nem bukkant fel többé. A Fischer-Fest nyomda működése a 17. századi Kassa különösen mozgalmas éveire esik. Kiadványai közül nem egynek kiemelkedő kultúrtörténeti, történeti értéke van. A kiadványok nyomdai színvonala közepes, nem egységes, ami nem meglepő, hiszen maga a felszerelés is több forrásból származott, és már használt volt. Jelentőségét abban kell látnunk, hogy ez a műhely - amely egyébként a 17. század első hazai nyomdaalapítása volt - teremtette meg Kassán a nyomdászat folyamatosságát. 360