AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

I. Az OSZK 1986-1990-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1986-1990-ben

* Nagyon nehéz a feldolgozási munkák mennyiségét számszerű adatok révén ismertetni. Ennek fő oka az, hogy a területen bekövetkezett teljes átszervezés miatt az éves kimutatások struktúrája is változott, így az egyes adattípusokat nem lehet az átmeneti időszakban egy nevezőre hozni. De az utóbbi 3 év alapvető munkáinak nagyságrendjét összefoglalóan be tudjuk mutatni, s egyben az új munkarend gazdaságosságát is bizonyítani. Ez a kurrens feldolgozó munkák számbavételével sikerülhet. A számszerűséget az 1988-tól 1990-ig terjedő három év adatainak munkatípusonként való összeadásával és éves átlagra bontásával jelenítjük meg. Eszerint: A teljes kurrens feldolgozásban 12 300 mű kb. 12 900 tételben került leírásra. Az időszaki kiadványok tekintetében ez a szám 2 000 címre vonatkozott. A sajtóbibliográfia 5 100, a repertórium 15 000, a hungarikafel tárás 16000 tételével jellemezhető az évente elvégzett munka mennyisége. E számok képet adnak ugyan a feldolgozó részlegek kiemelt területeinek eredményeiről, de a legizgalmasabb kérdésre, a két futószalag össszevonásának hasznossági fokára nem adnak választ. így a könyvek feldolgozási mutatójának megértéséhez, hátteréhez külön elemzést szükséges végezni. Utalni kell arra, hogy a kötelespéldányként beérkezett hazai kiadványok száma évi 8-9 000 körül mozgott. Ezek leírásai - az MNB könyvek adatbázisába folyamatosan épültek be, és innen az OSZK katalógusai számára évente kb. 6 000 könyvről készült automatikus cédulakiíratás. Ha ezt az adatot a teljes kurrens feldolgozás tételszámához viszonyítjuk, akkor világossá válik, hogy kb. felére csökkent az az anyagrész, amelyet addig a két feladatkör ellátásához fel kellett dolgozni. Ha ezt a számítást csak a kötelespéldányokra vonatkoztatjuk, akkor ez az arány már 70-75%-os munkamegtakarításban mutatkozik. Nem kell külön kommentárt hozzáfűzni e számokhoz azért, hogy az új szervezeti megoldás rendkívüli jelentőségét érzékeltessük. A Magyar Nemzeti Bibliográfia adatbázisába - amely már 1976-tól épül, - az új rendszer bevezetése utáni időszakot véve figyelembe (1988-1990), - évenkénti átlagot véve - 8-9 000 magyar könyv, 400 sorozat és 22 000 analitikus tétel került be. Az adatbázisban tárolt rekordok száma így 1990 végére 306 936-ra növekedett. * Természetesen a közölt adatok a feldolgozó részlegek teljesítményét csak részben érzékeltetik. Számos egyéb munka (rekatalogizálás, hozzáírás, javítás stb.) eredményeinek közlése már nem kaphat részletes kifejtést az ötéves beszámolóban, de egy nagy területről, a katalógusokról a következőkben még szót kell ejteni. Folyt az anyag feldolgozása a különgyűjtemények területén is, sor került rekonstrukciós munkákra és egyéb, a csoportos anyag kategóriájába tartozó állományrészek beosztására. 35