AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Farkas Ágnes - V. Ecsedy Judit: A kassai nyomda 1610-1622 közötti munkássága

A kassai nyomda 1610-1622 közötti munkássága FARKAS ÁGNES - V. ECSEDY JUDIT A 16. század végi és 17. századi történeti fejlődésben jelentős szerepet játszott Kassa, mint Magyarország egyik legjelentősebb városa, Felső-Magyarország központja. Minthogy valamivel kívül esett a hódoltsági területen, a török uralom miatt hanyatlásnak indult Buda és a Bécshez túlságosan közel eső Pozsony és Sopron helyett a kereskedelem egyik fontos irányítója. A város a 16-17. században kezében tartotta a Lengyelországgal folytatott kereskedést és a belföldi kereskedelem számottevő részét. Fontos kapcsolatai voltak Béccsel, a környező és távolabbi magyarországi mezővárosokkal és a szőlőtermelő vidékekkel. Kassa városi fejlődése a török által közvetlenül fenyegetett városokéhoz képest kiegyenlítettebb képet mutatott. Politikai téren különös jelentőségre Bethlen Gábor hadjárata során tett szert; az ő legfontosabb felső-magyarországi támasza mindvégig Kassa maradt. A város kulturális élete a felső-magyarországi többi szabad városéhoz hasonlóan alakult, bár magyar lakossága ezeknél számottevőbb volt. Erre az időszakra már erős polgárosodás jellemző, sőt, a jómódú polgár új típusával találkozunk, a nemességszerző polgáréval. Erre Kassa történetéből számos példát hozhatunk, akár a nemessé lett Kalmár, Szegedy, Almássy családot, vagy éppen a Kassa kulturális életében jelentős szerepet betöltő Johannes Bocatiust. Kassán az első nyomdaalapítás Johann Fischer nevéhez fűződik. Átmenetüeg működött már a városban sajtó a 16. században: Huszár Gál Énekeskönyvét mint az első kassai nyomtatványt tartjuk számon. Kassa azonban Huszár Gál számára csak rövid állomás volt (1560-ban), innen a körülmények arra kényszerítették, hogy sajtójával együtt Debrecenbe távozzék. Valószínűleg Krakkó - a külföldi városok közül - és a hazaiak közül Bártfa elégítette ki a város nyomtatással kapcsolatos szükségleteit, ezért, bár a várost élénk szellemi élet jellemezte, és könyvkereskedője is volt már az 1580-as években, állandó könyvnyomda 1610-ig nem működött. Bártfának már 1577 óta volt könyvnyomtatója David Gutgesell személyében, aki néhány évig 1597 és 1599 között a másik bártfai nyomdásszal, Jakob Klöss-szel párhuzamosan, de külön műhelyben dolgozott. Klöss valószínűleg jóval fiatalabb volt Gutgesellnel, aki 1599-ben meghalt. Kemény Lajos kassai levéltári adatok alapján úgy tudta, hogy Gutgesell és Klöss rokonságban álltak 351