AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)

Tudományos feltárás A térképanyag tudományos feltárása terén sok eredményről nem számolhatunk be. Igaz, hogy a Térképtár önállósulása után ilyen jellegű munka azonnal megindult és már az első év (1940) végével jelenthették, hogy Nagy Júlia a "Magyar Könyvészet" számára elkészítette az 1936-1940. évi ciklusban Magyarországon megjelent térképek bibliográfiáját, amely 1.628 címet foglal magában. Ez a magyar kartográfiakutatás számára igen becses mű 1942-ben napvilágot is látott. Ennek recenziójában Irmédi-Molnár László kiemelte, hogy Nagy Júlia az öt esztendő anyagát igen nagy körültekintéssel hordta össze. Nemcsak az önálló műveket sorolta fel benne, hanem azokat is, amelyek könyvekben, sőt folyóiratokban jelentek meg. Elismerőleg nyilatkozott az anyag ügyes csoportosításáról is, amely könnyű kezelhetőséget biztosít. Igencsak sajnálhatjuk, hogy e munka folytatására nem került sor. 1942-ben ugyan megindult az 1911-1920. és 1921-1935. évi ciklusokra kiterjedően is az anyaggyűjtés, de ez a háborús események közbejötte miatt abba is maradt. Kivételt egyedül az 1941. évi anyag feltárása képezett. Használat Bármennyire is jelentős adatokat rejtenek magukban a legkülönfélébb tudományos kutatások számára a térképek, a Széchényi Könyvtár gazdag anyagát a kutatók az általunk vizsgált időszakban vajmi kevéssé vették igénybe. Helyben történő használatáról a Tár önállósodásáig nem rendelkezünk adatokkal. Kölcsönzésekről is csak elvétve az 1920-as évekből. így 1923-ban atlaszokat bocsátottak a grazi Egyetem könyvtárának rendelkezésére, 1925-ben pedig térképeket a berlini Magyar Intézet részére. Külföldi kapcsolatokról tanúskodik az is, hogy 1927-ben két, az 1793. évi dettingeni csatát ábrázoló, birtokunkban lévő térképről adott a Könyvtár tájékoztatást Gustav Stadelmannak. A csekély forgalmat az is magyarázza, hogy a Térképtár léte még az önállósulása után is alig volt ismeretes a kutatók előtt, olvasóterme is csak 1941-ben nyílt 107 meg az Esterházy palotában (az is a Zeneműtárral közösen). Számadatok is csak két évből, 1941 és 1942-ből állnak rendelkezésünkre a használatról: 30, ül. 18 fő tanulmányozta a gyűjtemény anyagát. Utóbbiak közül "öten fényképeket is rendeltek". 1943-ban viszont megszűnt a kutatószolgálat, minthogy a légiveszély miatt "a legbecsesebb térképek hozzáférhetetlenné váltak", mivel faburkolattal ellátott, leforrasztott horganylemez ládákban biztonságba helyezték el azokat. A Térképtárnak a vizsgált időszakban önálló kiállítása nem volt. Azonban a M. kir. Honvéd Térképészeti Intézet kérésére Fitz József főigazgató az 1939. december 1-én kelt levelében hozzájárult ahhoz, hogy a fennállásának 20. évfordulója alkal290