AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Patay Pálné: Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának története (1802-1846)
Zeneműtár, az Apró Nyomtatvány- és térképgyűjtemény elhelyezésére ... tartatnék fel." Erre azonban nem került sor, és 1936-ig az utóbbi osztály az épület földszintjén működött. Ekkor, amidőn a katalogizálás új módszerére való áttérés következtében a hivatali helyiségek új beosztása vált szükségessé, az Aprónyomtatványtár munkahelyeit az emeleti V. és VI. számú raktártermek ablakfülkéibe szorították be. A térképgyűjtemény szekrényei pedig - amelyekbe mintegy 30.000 darab volt bezsúfolva - a raktár állványai között álltak, és akadályozták a közlekedést. De a térképállománynak mintegy fele (12 m ä 2.500 db) még így is elcsomagolt állapotban maradt. Ezért Fitz főigazgató arra is gondolt, hogy a Múzeum közelében egy ötszobás lakás lenne bérlendő, amibe "a ritkán használt gyűjteményeket, mint ... a térképek"-et lehetne ideiglenesen elhelyezni. Az egyre fokozódó férőhelyhiány terén jelentős fordulat következett be 1939ben azzal, hogy a magyar kormány az év júliusában megvette a Festetics palotát (Esterházy utca 26. - ma: Pollack Mihály tér 10.). A festési és javítási munkák befejeztével, még a nyár folyamán ide költöztették át a különgyűjtemények egy részét, így a térképgyűjteményt is, amelyet a földszinten 3 szobában helyeztek el. A Festetics palota azonban mindössze két évig maradt az időközben önállósult Térképtár otthona, minthogy azt az újonnan felállított Teleki Intézet számára kellett átadni. Helyébe az Esterházy palota (Esterházy utca 30. - ma: Pollack Mihály tér 8.) I. emeletén kapott 4 tágas, utcai helyiséget a Tár. Ugyanitt a Zeneműtárral és a "Plakáttárral" közös olvasóterme is volt. Az átköltözés 1941. szeptemberében történt meg. Még ebben az évben az épület alagsorában konzerválás céljára kasírozó részleget is felállítottak, amely azonban fűtési problémák miatt csak a melegebb hónapokban működhetett. így is végzett 1942-ben munkát a Térképtár számára. Folyt azonban könyvkötő munka is a Tár részére: 1942-ben 109 kötés, 1943-ban (az Aprónyomtatványtárral együtt) 164 kötés, 1944-ben viszont kötés, dobozkészítés és javítás összesen 212 db, végül a háború után, 1946-ban 4 db. Az Esterházy palotát az ostrom idején, január első napjaiban jelentős károsodás érte. Bombatalálat következtében beomlott a közös olvasóterem, és a Térképtár helyiségei is sérülést szenvedtek. Mivel számolni kellett azok további, beázás folytán bekövetkező károsodásával, a helyreállítást célzó intézkedések keretében Fitz főigazgató a Beszerzési csoport által elfoglalt alagsori szobák egyikét a Térképtár rendelkezésére kívánta bocsátani a veszélyeztetett anyagának sürgős, ideiglenes elhelyezésére. A palotát azonban a Köztársaság Elnöksége vette igénybe, ezért az ott lévő gyűjteményeket ismét át kellett költöztetni. Az összecsomagoláshoz 1946. február 11-én fogtak hozzá. A Térképtárat a Múzeum főépületének II. emeleti dísztermében helyezték el, ahol 4 évig tengődött bezsúfolt állapotban. 288