AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár újjászervezése 1867-1875. A müncheni szakrendszer bevezetése

la Ferenc másodsegédőr négyhavi időtartamra Barna mellett nyert beosztást, hogy a feldolgozás menetét megtanulva, őt szükség esetén helyettesíthesse. Az egyik könyvtári szolga ugyancsak Barna Ferdinánd irányítása alá került. A munkakörök felosztása Eötvös rendelkezése értelmében így alakult: Barna Ferdinánd foglalkozik a könyvek rendezésével és feldolgozásával, ezen kívül felügyelete alá tartozik a folyóiratok és hírlapok gyűjtése, az olvasóterembe való kiadása. Vezetése alatt tíz napidíjas fog dolgozni. Barna Ferdinánd köteles a könyvtár-rendezési munkálatokról naplót vezetni s abban minden utasítást, megállapodást, módszertani tapasztalatot, a teljesítések adatait és a díjnokok (napidíjasok) minősítését írásban rögzíteni, Mátray Gábor munkakörébe tartoznak az oklevelek, kéziratok, ősnyomtatványok, ritkaságok, a könyvtári kurrens munkák (az új beszerzések adminisztrációja, a köttetésre való előkészítés), valamint az olvasóterem felügyelete. A könyvtár rendezését először a még fel nem dolgozott gyűjteményekkel kellett kezdeni, ennek befejezéséig az olvasóterem tovább működhetett. Amikor a már feldolgozott rész, tehát a Széchényi-féle törzsanyag újra való feldolgozása következett, ennek időtartamára az olvasóterem zárva tartása volt tervbevéve. Újra megnyitni az olvasótermet akkor kellett, amikor már legalább egy tudományszak teljes feldolgozása befejeződött. A feldolgozás pontos munkamenetét a miniszteri leirat az alábbiak szerint rögzítette: 1. A könyvek címleírása, a müncheni könyvtárban előírtak szerint. A rendszó megválasztása ugyancsak az ott bevett szabályoknak megfelelően. A negyedíves, rovatolt "címlapok" egyes rovatainak pontos kitöltésére nézve Barna Ferdinánd és Villecz Kamill együttesen készítsen részletes utasítást a személyzet részére. "Ezen utasítást csak a kiküldött biztos előleges beleegyezésével lehet megtoldani, megcsonkítani, vagy bármi részben módosítani." Az utasítás mellékletében megtalálható "címlap" (mai kifejezéssel: címfelvétel) előírt rovatai: I. Rendszó ( a szerző neve vagy a mű címének első szava); n. Szignatúra, a könyv raktári jelzete. A főosztály római számmal, a szak betű jegye, mely az illető szak latin elnevezésének rövidítése, a könyv száma, arab számmal. (Ennek részletezését Id. a 2. pontban.) ül. Kolligátumok soronkövetkezési száma; egyébként üres. IV. Kolligátumok esetében az első mű szignaturája. Kétes szakú könyveknél utalás egy másik szakra, melybe a mű szám nélkül kerül. V. Formátum (Ívrét megjelölése 2°, 4°, 8°) VI. A mű címe. VQ. Impresszum adatok (Hely, év, kiadó, ennek hiányában nyomda.) VIII-IX. Többkötetes művek, ül. gyűjteményes munkák egyes köteteinek részletezése. X. Egykötetes műveknél a terjedelem (lapszám). XI. A mű nyelve. XII. Beszerzés módja, provenientia. XIII. Kötés leírása. (Már itt megjegyezzük, hogy az itt leírtaktól több tekintetben - de nem lényegüeg - eltérő az, amit Barna Ferdinánd 1876-ban a Magyar Könyvszemlében közölt. Nyüvánvaló, hogy a feldolgozás során a gyakorlat módosította az eredeti szabályzatot.) 239