AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

távoli elhelyezésének hátrányait, egész sor értékes gyűjteményrészleg felállításának lehetetlenségét. Az adott körülmények között nincs mód a könyvhigiéniai laboratórium, mikrofilmfelvevő készülék, stb. elhelyezésére sem. Munkahelyek (Kálmán utca, Beloiannisz utca, Rokolya utca, Kiscelli út), további öt helyen pedig raktárak működnek szerte a városban. Minderre való tekintettel, kérte a Múzeum utca 17. és Reviczky utca 6. számú épülettömbnek az Országos Széchényi Könyvtár részére történő kiutalását. Ez esetben a Guszev utcában össze lehetne vonni a Könyvelosztó szétszórt helyiségeit is. A főigazgató éwégi jelentésében nagy hibának tartotta, hogy a fenti épülettömböt mégsem a Széchényi Könyvtárnak, hanem az Országos Műszaki Könyvtárnak adták át, holott ez utóbbi számára a Guszev utcai épület is megfelelt vol64 na. 1956. február 29-én összdolgozói értekezletet tartott a könyvtár vezetősége az intézet legfontosabb problémáinak megvitatása érdekében. Ezek között szerepelt természetesen az épületek kérdése is. A jegyzőkönyv szerint a könyvtár második ötéves tervének egyik legfontosabb feladata a katasztrofális helyhiány, illetőleg a nagy szétszakítottság megszüntetése. Ezért a következő években megfelelő pótépületet kell szerezni, az eddigi elvek értelmében a főépület közelében. Ugyancsak a második ötéves terv során szükséges sort keríteni a Puskin utcai palota (mai Pollack Mihály tér 10.) kibővítésére új melléképület felépítésével. Ide költözne át a Hírlaptár valamennyi munkahelyével, olvasótermével és raktárával. A főépületben így felszabaduló terület a könyvek raktározásának folyamatosságát néhány évre biztosítaná. Varjas Béla főigazgató 1956. május 16-i keltezéssel újabb összefoglaló jelentést volt kénytelen készíteni a Nemzeti Könyvtár megfelelő elhelyezése tárgyában. Erre az kényszerítette, hogy a népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez kiadott "irányelvek"-ből kimaradt az Országos Széchényi Könyvtár felépítése, holott az már az első ötéves terv előirányzatai között is szerepelt. Ez a könyvtárosok körében nagy elkeseredést okozott - írta a főigazgató. " A Nemzeti Könyvtár dolgozói és tudományos könyvtáraink vezetői együttesen és nyomatékosan fejezik ki azt a kívánságukat, hogy a második ötéves tervbe pártunk és kormányunk vezetői a Nemzeti Könyvtár megépítését pótlólag vegyék fel." Varjas Béla, miután részletesen ismertette a könyvtári elhelyezés lehetetlenülését, az addigi sikertelen kísérletek "történetét", hivatkozva a Lenin Könyvtár és a bolgár Kolarov Könyvtár példájára, a dolgozó nép - elsősorban a tudományos kutatómunkával foglalkozók - érdekében ismételten kérte, hogy "pártunk és kormányunk a Nemzeti Könyvtár építkezését mint elsőrendű kulturális érdeket, a második ötéves terv során biztosítsa." 1956-ban többször történik említés az "új épületről" - feltehetően pótépületről. Az augusztus 6-án tartott Igazgatótanácsi ülés jegyzőkönyvéből derül ki, hogy a Fő utca 41. számú épületről van szó, amelynek egyharmadát azonnal meg lehetne kapni, de ezt elfogadni csak akkor érdemes, ha idővel az egész épület a könyvtár birtokába kerülhet. Persze ez az elképzelés sem valósult meg. 214