AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958

Miután ez az épület amúgy sem elégítette volna ki az OSZK helyigényét, megszerzésével egyidőben más, ideiglenes elhelyezési lehetőséget is kellett keresni. Tolnai a tervben utalt arra, hogy még a harmincas évek elején kiépült az Országos Magyar Természettudományi Múzeum céljaira - a Múzeum épület padlásainak egy része. Most is megvalósíthatónak látszik a központi épület Eszterházy utcai padlásfrontjának raktár-, illetve kiállítási termekre való átépítése. E munkálatokat a két intézmény közösen végezhetné el, olyan formában, hogy az Eszterházy utcai rész teljes egészében a Természettudományi Múzeum birtokába jutna, a Múzeum pedig a második emeleten a könyvtár rendelkezésére bocsátana 600 m alapú raktárterületet. A kilátásba helyezett pótépület és az Eszterházy utcai front kiképzése megoldaná a díszteremben felhalmozott anyag elhelyezésének kérdését. A kötelespéldányok befogadására a könyvtár még faállványos raktárait vasállványossá szükséges átalakítani. Három év alatt - évenként 2-2 terem modernizálása révén - összesen 6 termet lehetne korszerűsíteni. A távolabbi cél érdekében meg kell szerezni az új Nemzeti Könyvtár megépítéséhez szükséges telket: azt az Eszterházy utca 38-40. - Múzeum utca 4. szám alatti területet, amelyen az ostrom alatt kiégett egykori olasz követségi palota foglalt helyet. A könyvtár felépítésére csak később kerülhet ugyan sor, de a telek kisajátítása már a hároméves terv időszakában "feltétlenül indokolt és szükséges". Bár történtek szerény lépések Tolnai javaslatának megfontolása érdekében, ezek nem lehettek biztatóak. Ezért Tolnai főigazgató más megoldással is próbálkozott. Egy felterjesztésében Molnár Erik népjóléti miniszterhez fordult, kérve tőle a megüresedés előtt álló, akkor a szovjet városparancsnokság által használt, a VKM tulajdonában lévő Múzeum u. 11. számú épületnek a Széchényi Könyvtár részére történő átadását. Mivel ez ügyben semmiféle intézkedés sem történt, Tolnai Molnár Erik utódjától, Olt Károlytól remélt segítséget, majd Varjas Béla főigazgatóhelyettes a fővárosi VIII. kerületi elöljáróságot kereste meg a kedvező elintézés érdekében.

28 1948. augusztus végén az OSZK vezetősége a Magyar Dolgozók Pártja Tudományos Intézmények Szervezetéhez fordult, hogy a Múzeum utca 11. számú ház OSZK számára történő kiutalását támogassa. Bár ennek megvalósítását a népjóléti miniszter kilátásba helyezte, az épületet végül mégsem a könyvtár kapta meg. Utolsó próbálkozásként Varjas Béla azzal a kéréssel kereste meg Ortutay Gyula minisztert, hogy a megüresedés előtt álló Reviczky utcai Bánffy-palotát szerezze meg a könyvtár számára. Ezen akciók egyike sem járt sikerrel. Örvendetes volt viszont, hogy újabb vastermes raktár munkálatainak megkezdését tette lehetővé a VKM és az Iparügyi Minisztérium 1948-as rendelete. Közben ismét előtérbe került az Eszterházy utca 38-40. szám alatti Károlyipalota megszerzésének lehetősége. A kultuszminiszter megbízásából Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnök közölte a Nemzeti Múzeum Tanácsával, hogy a szóban forgó ingatlannal kapcsolatos könyvtári tervet messzemenően támogatja. Az állam 207