AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1919-1958
1924 folyamán a VKM III. ügyosztálya vetette fel azt a gondolatot, hogy a Hírlaptár Festetics-palotában elhelyezett részét nem lehetne-e a Központi Zálogház Kinizsi utcai épületébe áttelepíteni. A könyvtár vezetősége alaposan megvizsgálva ezt a javaslatot, nem fogadhatta el, már csak azért sem, mert a Zálogház igazgatója közölte, hogy a szóban forgó raktárhelyiségre bármikor szükségük lehet.^ E kudarcok után a "térnyerés" az épületen belül, ha lassan is, de Nyireo terveinek megfelelően mégis előrehaladt. Ennek legfontosabb állomása a Levéltári osztálynak az Országos Levéltár épületébe történt átköltözése volt. Ekkor az Országos Széchényi Könyvtár a földszinten - a már korábban átvett Krenner-féle lakással együtt 7 - 320 m 2 alapterülettel, az első emeleten pedig egy teremmel és egy folyosóval gyarapodott. Amikor pedig az Állattár laboratóriumai kiköltöztek az épületből, a második emeleten négy terem és két folyosórész került a könyvtár birtokába. Ennek köszönhetően lehetett a Festetics-palota istállójában elhelyezett hírlaptári anyagnak a Nemzeti Múzeum épületébe való átszállítását megoldani, és az újságokat ideiglenesen a II. emeleten megürült helyiségekben tárolni. Az átszervezési munkálatok során a könyvtári elhelyezés átrendezése is megtörtént. Ugyanekkor került sor a villanyvilágítás bevezetésére, a fűtőberendezés korszerűsítésére, ajtók, ablakok javítására. De a legfontosabb feladatot az elavult, korszerűtlen raktárak modernizáslása jelentette. Nyireő István terveinek megfelelően két, összesen 400 m 2 alapterületű termet kellett a legróf KLEBELSBERG KUNÓ (1875-1932) kultúrpolitikus, az MTA tagja 1922 közepétől 1931 közepéig vallás- és közoktatásügyi miniszter hető leggazdaságosabb Schlick-Vajdarendszertí vasállványzattal berendezni, továbbá a nagy olvasótermet és az új hírlaptári folyosót megfelelő átalakítással beépíteni. A vasállványos raktárak nemcsak a helyhiányt enyhítették, hanem elősegítették a később kibontakozó könyvtári feldolgozó munkafolyamatok korszerűsítését is. Az átszervezési munkákban a Nyomtatványosztály és a Hírlaptár átcsoportosítása mellett nagy feladatot jelentett az olvasóterem átalakítása. Ennek berendezését kicserélték, az olvasóhelyek számát növelték. A villanyvilágítás bevezetésével lehetővé vált volna - a régi célkitűzésnek megfelelően - a könyvtár esti órákig való 200