AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

26. Szalay Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek méltó elhelyezése. Bp. 1907. 27. A Növénytár a Széchényi u. 1. sz. alatti házban kapott két lakást, a Néprajzi tár átmenetileg a budai várkerti bazár helyiségébe, majd a Csillag (ma Gönczy Pál) u. 15. sz. alatti házba került, ahol rövidesen már 27 helyiséggel rendelkezett. 28. A Történelmi Képcsarnok kezdetben a budai várkert bazárban, később az Akadémia épületében kapott otthont. 29. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1893. júliusában kiadott rendeletével a könyvtár ügyeit az általa kinevezendő igazgatő-őrre bízta. A könyvtárat 3 osztályra osztotta: 1. Nyomtatványok osztálya, 2. Kézirat- és levéltári osztály, 3. Hírlapkönyvtár. — Mindegyiket egy-egy őr vezeti, az igazgató-Őr ellenőrzése mellett. 30. Évnegyedes jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának állapotáról 1893. okt. 1 -tői dec. 31 -ig Felolvastatott a Magyar Nemzeti Múzeum 1894. január 8-iki igazgatósági ülésén. = Magyar Könyvszemle 1894.69-701. 31. Évnegyedes jelentés a Magyar Nemz. Múzeum Könyvtárának állapotáról 1896. január 1 -tői március 31-éig. = Magyar Könyvszemle. 1896. 180-185.1. 32. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának költségvetése. = Magyar Könyvszemle. 1897. 108-109. I. 33. Magyar Könyvszemle. 1899. 4.1. 34. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1899. évi állapotáról. Bp. 1900. U. 1. 35. A teljes létszám 1885-ben 7 könyvtáros, 4 napidíjas és 4 szolga volt, 1895-ben 11 könyvtáros, 3 napidíjas és 5 szolga. 36. A Magyar Nemzeti Múzeum. (1802-1895) Bp. 1896. A forgalom az egyes gyűjteménytárak között így oszlott meg (zárójelben a használt egységek száma): Nyomtatványi osztály, helyben olvasók és kölcsönzők együtt: 15 999 (32 943); Kézirattár: 309 (746); Levéltár: 123 (20 838); Hírlapkönyvtár: (1884 85540). Jellemző a statisztikai adatok bizonytalanságára, hogy ugyanerről az évről, a Hírlapkönyvtár forgalmáról Kereszty István egészen más adatokat közölt: 1383 (3763) Kereszty István i. m. — Erősen megkérdőjelezhető a Levéltárról közölt adat is: ennek értelmében minden kutató fejenként 169 oklevelet használt. Bármennyire is intenzív kutatás folyt a családi levéltárakban, ez az adat valamilyen sommás elszámolásra utal. (A kiadott kötegből a kutató talán csak kettőt-hármat használt, de a statisztikában a teljes kiadott számot szerepeltették.) 37. Jankovich Béla (1865-1939) közgazdász, egyetemi tanár, képviselő, 1913-1917 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. 38. Jankovich Béla: Magyar Nemzeti Könyvtár. Bp. 1895. Klny. Magyar Könyvszemle. 1895.1. sz. 39. Jankovich, i. m. 15.1. 40. "A múzeum, mai felfogás szerint — írja Szalay Imre — már nem ritkaságok s látványosságok halmaza, hanem tudományszakok szerint beosztott és szemléltetve oktató, rendszeres gyűjtemény, amely ugyanazt a szolgálatot teszi, mint a könyvek az ismeretek terjesztésére.. ."A vidéki muzeumokról írja, hogy azok "rendeltetése első sorban annak a vidéknek, amelyre működési köre kiterjed, történelmi múltját és jelenét, természeti gazdaságát feltüntetni, s ez úton, nevezetesen pedig a vele kapcsolatos könyvtár segélyével, az átalános közművelődést terjeszteni..." = Szalay Imre: Tájékoztató múzeumok és könyvtárak építésére és berendezésére. Bp. 1909. 2.1. 41. Ma Bródy Sándor u. 8., az Olasz Intézet székháza. A Műegyetem Múzeum körúti épületei alatt a mai ELTE-TTK épületei értendók. 42. Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Értesítő. 1907. Idézi Lechner Jenő, ijn. 55.1. - A terv pártolói között volt pl. Hampel József, az Érem- és Régiségtár vezetője, aki 1901 -es londoni tapasztalatairól írva, beszámol arról, hogy a British Museum épületét keleti és nyugati oldalán megtoldották, anélkül, hogy a Smirke-féle főhomlokzaton változtattak volna. "Smirke Pollák kortárs volt, a British Museum egyidőben és ugyanazonos ízlésben épült a Magyar Nemzeti Múzeum palotájával. Az angolok legalább is olyan reátartósak nemzeti épületükre, mint mi magyarok, mégis átépítették és kibővítették, mikor a benne székelő intézetek fejlesztése igényelte, nem verték azokat békókba, mint tesszük mi azon tévhit miatt, hogy az épület szépségét megrontanék, hogyha hátsó oldalán kibővítenők. Sőt köztudomású, hogy már 1852-ben a British Museumnak az udvarát is beépítették, mert a közérdek úgy kívánta," és megcsinálták az udvarban a világ legpraktikusabb olvasótermét..." = Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1901. évi állapotáról. Bp. 1902. 107-108J. 43. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1901 évi állapotáról. Bp. 1903. 7.1. 193