AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918

Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezése 1867-1918 SOMKUTI GABRIELLA Az elhelyezés és berendezés kérdései az 1880-as évekig A kiegyezés után hivatalba lépett kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József a rendelkezésre álló alig öt esztendő alatt lerakta az ország kulturális továbbfejlesztésének alapjait. Lázas sietséggel igyekezett behozni legalább azt a két évtizedet, amit a polgári fejlődésben egyébként is elmaradt magyar társadalom a 48as forradalom bukása következtében elveszített. Bár Eötvös tevékenységének középpontjában a közoktatás állt, sokat tett az általános közművelődés, a tudományos élet és annak intézményrendszere érdekében. Ezen belül is különösen nagy figyelmet fordított a Magyar Nemzeti Múzeumra és a keretében működő Széchényi Könyvtárra. Ő tette az addig alapítvány jellegű intézményt az állami költségvetésbe való szerves beillesztéssel valóságosan is állami intézménnyé, biztosítva ezzel a korszerű fejlődéshez szükséges anyagi alapokat. Személyes kezdeményezéséhez fűződik a Könyvtár müncheni szakrendszer szerinti feldolgozásának megindítása. Ennek pénzügyi fedezetére már az 1868. évi állami költségvetés 10 000 forintot irányzott elő: "A magyar nemzeti Múzeum könyvtárának kiegészítése, rendezése és felállítása céljábóli felszerelésére". E nagyvonalú segítséget Eötvös a további években is biztosította: a könyvtárrendezési munkákra 1869-ben újra 10 000 forint állt rendelkezésre, 1870-től pedig a Nemzeti Múzeum teljes költségvetése (s ezzel együtt a könyvtáré is) már az állami költségvetés szerves részét képezte. (Rendes kiadásokra 1870-ben 67 757 forint, rendkívüliekre 43 400 forint. Mivel a Múzeumi Alap bevétele csak 26 690 forint volt, a különbséget az állami költségvetésből fedezték. Az állami dotáció 1871-ben még tovább emelkedett.) E jelentős összegeket a könyvtár az állomány újrendszerű feldolgozására, a gyűjtemény felállítására, azaz használhatóvá tételére fordította. Ezekkel a munkákkal összefüggésben vált szükségessé a könyvtár még bebú torozatlan termeinek berendezése. E látszólag jelentéktelen ügyben is maga a miniszter írt a múzeum igazgatójának, Kubinyi Ágostonnak, s megküldte másolatban a közmunka és közlekedési miniszterhez intézett levelét a bebútorozás megrendeléséről és a munkálatok ütemezéséről. A müncheni szakrendszerű feldolgozással párhuzamosan a Könyvtár négy nagy terme kerül ekkor karzatos szekrényekkel való berendezésre. 169