AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században

tak befogadni. A zsúfoltság következtében más bajok is jelentkeztek. Félő volt, hogy az emeletek fagerendás szerkezetű termei a túlterhelés következtében összeomlanak. Fokozta a veszélyt az épületnek erősen rondgált tetőszerkezete is, amely egyrészt beázással, másrészt tűzveszéllyel fenyegetett. Ismét foglalkozni kellett tehát egy új, biztonságosabb és tágasabb elhelyezés kérdésével. Erre nézve több elképzelés is felmerült. Szó volt pl. arról, hogy az egész intézetet esetleg a szervita rend belvárosi, nagyrészt kihasználatlan egyemeletes épületében lehetne elhelyezni. Ez azonban jogi akadályok miatt nem volt keresztülvihető. Hasonlóképpen el kellett ejteni a többi elgondolásokat is. Minthogy pedig — mint mondottuk — saját épület emelésére az adott helyzetben gondolni sem lehetett, József nádor egy készen álló magánépület megvásárlására szánta el magát. 1813-ban adódott erre alkalom: a Batthyány-család egyik tagja eladásra kínálta az akkori ún. Országúton, a Kecskeméti kapuval átellenben állt, nagy kerttel körülvett, tágas egyemeletes villáját. A vételár nem volt magas, s így — a pár éve ajándékba kapott Grassalkovich-telek eladásából nyert összeg segítségével — az adásvételt le lehetett bonyolítani. Megtörtént tehát a nagy esemény: a Nemzeti Múzeum, s vele együtt a Nemzeti Könyvtár saját épület birtokába jutott. Ezzel merőben új helyzet állt elő a kettős kultúrintézet számára: olyan elhelyezést nyert, amelyben a kir. kincstár többé nem háborgathatta, s amelyben az eddigieknél sokkal bővebb otthon adódott számára. Minthogy azonban a régi építésű villa nagyarányú, s — pénzszűke miatt — hosszasan elhúzódó renoválásra szorult, a múzeumi tárakat csak fokozatosan, több év során lehetett az újonnan szerzett épületbe átszállítani. A Nemzeti Könyvtár átköltöztetésére 1817 nyarán kerülhetett sor. TV. A harmadik elhelyezés a Batthyány-villában 1817-1838 A Batthyány-vüla — amelyhez még néhány kerti épület is tartozott — elég nagy volt ahhoz, hogy a két újonnan kialakult múzeumi tár (a régészeti és természeti tár) mellett a Széchényi Könyvtárnak is elegendő tért, és viszonylag ismét reprezentatív jellegű termeket biztosítson, — sőt az időközben hét főre szaporodott személyzetet is családostól befogadja. Méreteire nézve — egy korabeli prospektus ismertetése alapján — a következő adatokkal szolgálhatunk. Az utca felé néző frontja 76 m, a kertre néző két oldalszárnya pedig 47-48 m hosszú volt. A rendelkezésünkre álló két alaprajz — számunkra érthetetlen módon — a földszinti traktusról teljesebb képet nyújt, mint az emeletiről. A Könyvtárt — első elgondolás szerint — úgy látszik, az emeleten akarták elhelyezni; erre vall a szóban forgó rajz. Utóbb azonban másként döntöttek. A bibliotéka a földszintnek azon a szárnyán nyert elhelyezést ahol a "Kunstund Naturalien-Kabinette" felírás látható, mégpedig nyolc egymásba nyíló bolthaj156