AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században

mint ilyen, a szerénység, a szegénység látszatát keltette. Ennél azonban fontosabb volt, hogy a drága gyűjtemények megmenekültek az őket fenyegető romlástól, újra rendezett állapotba kerültek, s megfelelhettek rendeltetésüknek. Az új elhelyezéssel egyidejűleg a nádor elkészíttette az általa elgondolt Nemzeti Múzeum szervezeti és gyűjtőköri plánumát, egyszersmind a felépítendő múzeumpalota tervét is. Majd e két nyelven — magyarul és latinul — kinyomtatott elaborátumot megküldte az ország minden vármegyéjének és szabad kir. városának, felszólítva a rendeket, hogy ennek, a magyar kultúrát ország-világ előtt demonstrálni hivatott intézménynek megvalósítását anyagi áldozatkészségükkel lehetővé tegyék.

21 Az 1807-ben összeült országgyűlés nemcsak megértette és helyeselte a nádor intencióját, hanem néhány fontos intézkedést is tett ennek érdekében. Először is becikkelyezte a törvénykönyvbe Széchényi könyvtár-ajándékának nemzeti tulajdonbavételét. Másodszor kimondta a nemesség és a szabad városok önkéntes felajánlásaiból egy múzeumi pénzalap létesítését. Végül pedig megbízta a nádort az intézet megszervezésének előkészítésével. E határozatok nyomán alig egy év múlva már jelentős eredmények születtek. Ami a legfontosabb, a rendek magajánlásából és számos magánadományból jelentős pénzösszeg, több mint 200.000 bankóforint gyűlt össze a tervezett nemzeti kultúrintézet céljaira, vagyis adva volt immár az idáig teljesen nélkülözött pénzvagyon, az ún. Múzeumi Alap. Erre támaszkodva a rendek most már ünnepélyesen kinyilváníthatták elhatározásukat a Nemzeti Könyvtárral egyesítendő Nemzeti Múzeum létesítéséről: megalkották a művelődéstörténeti szempontból oly nevezetes 1808:8. törvénycikket. Ezek után nemcsak a muzeális emlékanyag összegyűjtéséhez és a tárak megszervezéséhez lehetett hozzáfogni, hanem egy nagyszabású múzeumpalota megépítésére is gondolni lehetett. Ez annál reálisabbnak tűnt, mert egy dúsgazdag mágnás, Grassalkovich Antal herceg Pest belvárosában nagyméretű telket ajándékozott e célra. 1809 tavaszán azonban váratlanul megismétlődött a négy év előtti háborús veszély: a francia seregek újból Magyarország határán álltak. József nádor megint csak indíttatva érezte magát a Széchényi Könyvtár régi és ritka kincseit Pestről vidékre menekíteni. A kitelepítés helye ezúttal Nagyvárad volt. * A háború elmúltával, egy óvatos várakozásban eltöltött esztendő után sajnálatos módon egy második, talán még súlyosabb országos válság állt elő. A Habsburgbirodalom kormánya — roppant háborús eladósodása miatt — 1811. februárjában a dinasztia valamennyi országában 1/5 részére devalválta a forgalomban volt bankóforint értékét, ami a Múzeumi Alap vagyonát is (amely ekkorig már megháromszorozódott) minimálisra csökkentette. így a palotaépítés bizonytalan időre elhalasztódott. Pedig a társadalom által országszerte nagy lelkesedéssel összegyűjtött muzeális tárgyanyag immár annyira felhalmozódott, hogy a Könyvtár helyiségei — amelyeknek számát nem volt lehetséges növelni — ezt már hovatovább képtelenek vol155