AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Berlász Jenő: Kísérletek a Könyvtár elhelyezésére a XIX. században

Nagyszerű eredmény volt ez. Most már csak azt kellett tisztázni, melyik legyen az a kincstári épület, amelyben a Könyvtár méltóképpen elhelyezhető lesz. Pest ekkoriban már viszonylag nagyváros volt. Falakkal körülvett, középkori magvát egész sor népes külső kerület (a Teréz-, József-, Lipót- és Ferencváros) gyűrűje vette körül, ám mindezek közül csak a Belváros jöhetett számba, ahol a polgári-nemesi értelmiség lakott, s ahol az Egyetem is állt. Másfelől csakis itt voltak találhatók olyan kincstári épületek, amelyek közül választani lehetett, nevezetesen a II. József császár által feloszlatott szerzetesrendeknek csak részben kihasznált klastromai. Széchényi és az épületet kijelölni hivatott királyi hatóság, a Helytartótanács egyaránt a volt pálos rendnek (a mai Eötvös Loránd utcában levő, még napjainkban is fennálló) rendháza mellett foglalt állást. E választás ellen a királynak nem volt észrevétele, tehát jóváhagyta azt. így sikerült a legalapvetőbb problémát — a rendi nemzet legcsekélyebb részvétele nélkül — magának a donátornak megoldani. Tudni kell azonban, hogy ez a kiutalás nem az egész klastromra szólt, hanem annak csupán a központjában levő, eredetüeg is bibliotékának épült nagytermére. Ám e helyiség nemcsak tágasságánál fogva kínált a Nemzeti Könyvtár állományának jó elhelyezést, kedvező volt azért is, mert teljesen be volt rendezve: a falak mentén nemes fából művészien faragott, egész a mennyezetig érő szekrények álltak.

10 Széchényi úgyannyira meg volt elégedve, hogy 1803 tavaszán, miután átadták neki a termet, annak mennyezetére egy Rivetti nevű, olasz származású festőművésszel pompás freskót készíttetett, centrális helyen az ország címerével, és ezzel a felirattal: Bibliotheca Hungarica Széchényiano-Regnicolaris. Egyidejűleg megtörtént a nemzeti gyűjteménynek — amely ekkor mintegy 5000 kötet könyvet, 700 kéziratot, 100 köteg metszetet, 40 mappa térképet és 2000 címerképet ölelt fel, — a kiscenki grófi kastélyból Pestre való felhozatala, majd gondos, szakszerű elrendezése és felállítása. A munkálatok befejeztével még ugyanezen év, 1803. december 10-én sor került a Nemzet Könyvtárának ünnepélyes megnyitására is. A szinte felbecsülthetetlen értékű kulturkincset a nemzet, az ország nevében József nádor vette át, akit alapító oklevelében Széchényi a Bibliotéka védnökéül deklarált, s aki mint ilyen, ettől fogva főhatósága lett az intézetnek. A pest-budai literátor értelmiség — érthető módon — lelkesen üdvözölte és azonnal használatba vette ezt az első, nemzeti tulajdonba került, nemzeti állományú, nagyszerű bibliotékát. Rajta kívül még a fővárosi polgárság is — amely büszke volt erre, a falai között létesült, új kulturális intézményre — buzgón látogatta a számára "múzeumot" jelentő, látványos gyűjteményt. Pedig az intézet elhelyezése még korántsem volt kielégítő. A nagy dísztermen kívül ui. sem különálló olvasótermet, sem hivatali szobákat, sem pedig személyzeti lakásokat nem utaltak ki számára. (A szolgálati lakások ebben a korban még Európa-szerte integráns részei voltak a közkönyvtárnak, mert a bentlakó személyzet 152