AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1986-1990. Budapest (1994)

Somkuti Gabriella: Haraszthy Gyula 1910-1990

tárak zárolását és lepecsételését. Az akadémiai székház kazánházában ugyanis javában folyt a bizalmas iratok, elsősorban a személyi anyagok égetése. Ezt állították le a könyvtárosok, s tettük egyben szimbolikus értékű: a dokumentumok őrzésére hivatottak soha nem szegődhetnek az iratokat politikai okokból megsemmisítők táborához. A második vádpont szerint az Akadémiai Könyvtár nevében a szovjet beavatkozás ellen külföldi könyvtárakhoz, társintézményekhez tiltakozó és morális támogatást kérő táviratokat küldtek. A táviratfeladást aláírásával engedélyező Haraszthy Gyulát a fegyelmi határozatot hozó Akadémia akkori elnöke írásbeli megrovásban részesítette, "enyhítő körülményként" tudva be a vezetése alatt álló intézmény tudósok és kutatók által is elismert, magas szakmai színvonalát. Egyidejűleg Haraszthy Gyulát és a könyvtár még három munkatársát az "okozott kár" megtérítésére, vagyis a feladott táviratok árának megfizetésére kötelezték. (Haraszthy Gyulának ez 8.000 forintot, a teljes összeg mintegy 70 százalékát jelentette.) A politikai ellenfelek azonban nem nyugodtak bele az "enyhe" ítéletbe, s 1960-ban újabb hajsza indult, most már kifejezetten Haraszthy Gyula ellen. Nemtelen vádak kereszttüzébe került, s elvesztette állását is. A Művelődési Minisztérium könyvtári osztályának vezetője, a kommunista Szekeres Pál azonban felismerte, hogy kiváló szakemberek félreállítása az ország és a könyvtárügy érdeke ellen való, s ezért külön megbízást adott Haraszthy Gyula számára. Feladatává tette a külföldről beszerzett irodalom központi feldolgozásának és nyilvántartásának megszervezését és irányítását. 1960. december l-jétől Haraszthy Gyula állást kapott az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol a feldolgozó osztályok vezetését, Goriupp Aliz örökét vette át. Most végre újra az intenzív munka, az alkotás évei következhettek. Ezúttal is új feladatok elvégzése várt rá: a külföldi irodalmat regisztráló Országos Gyarapodási Jegyzékek kiadásának beindítása, az OSZK katalógusrendszerének reformja, a nemzeti bibliográfiai munkák keretében a hungarika-bibliográfiák megindítása. 1971-től létrehozója és elnöke volt a Széchényi Könyvtár Hungarika Koordinációs Bizottságának. Ezt a munkát különösen nagy kedvvel végezte, "Hajszálgyökerek és a hungarika-bibliográfiák " című írása arról a mély felelősségérzetről tanúskodik, amit a határainkon túl élő magyarság szellemi termésének számontartása és megismertetése iránt érzett. A könyvtárügy országos ügyeinek intézésében továbbra is részt vett, elsősorban az Országos Könyvtárügyi Tanácsban és annak szakbizottságaiban végzett munkájával. Haraszthy Gyulát pályáján mindvégig magas szintű szakmai igényesség, széles körű tájékozottság és erős gyakorlati érzék jellemezte. Ez tükröződött mind napi tevékenységében, mind szakirodalmi munkásságában. Jóllehet csaknem mindig vezető beosztásban tevékenykedett, végig megőrizte az emberekkel való közvetlen kapcsolattartás gyakorlatát, minden emberi problémához való humánus viszonyulását. Az a beosztott, aki belépett hozzá, főnökétől nem ötperces, rideg meghallgatásban részesült, hanem megértést és emberi melegséget, barátian szíves szavakat kapott tőle. Az ő korrekt és őszinte magatartásában, emberi tisztességében soha senkinek nem kellett csalódnia: sem a felsőbb vezetésnek, sem a beosztottaknak. 9