AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

adatrögzítéshez és kiíratáshoz az OSZK-ban lévő perifériák szolgálnak. Az NPA adatbázisának teljes feltöltéséhez és üzemszerű működéséhez igen nagy adatrögzítési kapacitás szükséges: az e célra jelenleg szolgáló TS-51/S intelligens terminál - amelyet elsősorban az MNB-rendszer terhel le - már teljesítőképessége határán van, s hosszabb távra semmiképpen sem elegendő Az NPA jelenleg kiadványelőállító rendszer, azaz szolgáltatásait különféle gépi listák (az 1SDS Nemzetközi Központ számára mágnesszalagok) formájában nyújtja. Benne van azonban a rendszerben az online üzemmód kialakításának lehetősége is - amennyiben a magyar könyvtári rendszerben az online felhasználás feltételei megteremtődnek, az adatbázis közvetlen elérése is megoldható. A rendszer gyakorlatilag máris működőképes: az ISDS-szalagokróI a szelektív információszolgáltatás a hazai könyvtárak és információs intézmények számára folyamatosan működik. A Nemzeti Periodika Adatbázis létrehozásáról és továbbfejlesztésének problémáiról a Vezetői Tanács részére 1984-ben előterjesztés készült. (Tárgyalás: 1984. okt. 2.) Az NPA-ban nyilvántartott időszaki kiadványok osztályozására, a tartalom szerinti visszakereshető tárolásra kialakított, saját fejlesztésű osztályozási rendszer az Osztaurusz (osztályozás és tezaurusz szavakból). A természetes nyelvű osztályozási rendszer (információkereső nyelv) kialakításának elméleti munkái a Fejlesztési csoportban már 1983-ban megindultak. A gépi feltáráshoz szükséges osztályozási rendszer és a hozzátartozó tezaurusz egyesítéséből származó osztauruszba minden felmerült tárgykör természetes nyelvű megnevezése bekerült a hozzátartozó jelzetekkel együtt, így a gyakorlatlan külső felhasználó is könnyen tájékozódhat. A rendszert mellérendelő-koordinált módon használják a periodikumok tartalmának feltárására. így biztosítható, hogy a viszonylag kevés osztályt tartalmazó rendszer jól áttekinthető, ugyanakkor nagyon speciális tárgykörök is kifejezhetők több osztály egyidejű használatával. A tezaurusz rész mintegy az osztályozási rendszer mutatójának a szerepét tölti be; a deszkriptorok mellett az információkereső tezauruszokban szokásos kapcsolatokat - a fölérendelt, alárendelt és egyéb szemantikai összefüggéseket - is feltünteti, ami további támogatást nyújt a legtalálóbb kifejezés., illetve jelzetek megtalálásához. Az Osztaurusz első kiadása 1985 elején készült el, kb. 2000 lexikai egységet és 200 osztályt tartalmaz. A Nemzeti Periodika Adatbázis feltöltése után javított, második kiadására 1986 végén kerülhet sor. Az Osztaurusz alkalmazásával készült el 1985 végére az első "Periodikák tárgykörök szerint az NPA-ban" c, automatikusan előállított jegyzék, amelynek 1986-os kiadása Magyarországon először közli majd témakör «szerinti csoportosításban a külföldi folyóiratok címjegyzékét (kb. 12.000 folyóiratról). Az Osztauruszt fogadta el osztályozási rendszerként a fejlesztésben szintén részt vevő OMIKK is a Műszaki Koordinációs Kör Folyóiratnyilvántartási Rendszerében. - E kutatások tapasztalatait felhasználva folynak az MNB természetes nyelvű osztályozási rendszerének kidolgozásához szükséges előmunkálatok is (szógyűjtés forrásainak számbavétele, stb.). A hazai könyvtári rendszer számítástechnikai fejlesztése A hazai könyvtárak számítástechnikai fejlesztését előmozdító tevékenységünk két irányban folyt. A nagyszámítógépes rendszerek vonatkozásában az Országos Könyvtárügyi Tanács 1984-ben két elemzést is készíttetett a hazai könyvtári automatizálás távlati koncepcióját kidolgozó munkacsoportokban. (Számítógépes hálózatszervezés lehetőségei a hazai könyvtári rendszerben; A könyvtár- és tájékoztatásügy VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó számítástechnikai programjához.) Az OSZK munkatársai mindkét tanulmány elkészítésében részt vettek, kidolgozva az OSZK központi szolgáltatásaira vonatkozó elmé72