AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

Varsóban került sor. A tanácskozáson megállapodás született arról, hogy a szocialista országok közötti nemzetközi könyvtárközi kölcsönzési tevékenységet egységes rendszernek kell tekinteni, amelyben a nemzeti rendszereket a nemzeti könyvtárak képviselik, a Szovjetunió nemzeti központja, az Állami Lenin Könyvtár pedig a Vezető Szerv funkcióját is ellátja. Tárgyaltak a szocialista országokat átfogó, automatizált központi katalógus létrehozásáról is. A magyar kiküldöttek: Sonnevend Péter főosztályvezető és Berke Barnabásné mb. főosztályvezető-helyettes ismertették a könyvtárközi kölcsönzés hazai helyzetét és az NPA létrehozásának eddigi munkálatait. Munkatársaink 1984-ben a könyvtárközi kölcsönzés rendszerét Prágában és Rómában tanulmányozták, a központi katalógusok hagyományos és gépesített formáiról 1985ben Bulgáriában, Olaszországban és az NSZK-ban szerezhettek tapasztalatokat. Nemzetközi kiadványcsere szolgálat Nemzetközi kiadványcsere tevékenységünk erősen csökkenő tendenciát mutat. Különösen a külföldi magyar és magyar érdekeltségű intézmények támogatására küldött könyvek száma csökkent számottevően, részben pénzügyi okok miatt. (1983: 22,2; 1984: 18,3; 1985: 14,3 ezer.) A csereforgalomban kiküldött dokumentumok száma 1985-től mutat erősebb visszaesést, Partnereinknél ugyanezt a tendenciát tapasztaljuk: számos nyugati cserepartner költségvetési.helyzete romlik, minek következtében kevesebbet szánnak a kiadványcsere céljaira. A csökkenés ellensúlyozása érdekében a tőkés államokban igyekeztünk ajánlójegyzékek küldésével elősegíteni a tőlünk való könyvigénylést. Ennek ellenére csere-egyenlegünk általában romlott. Meg kell emlékeznünk a könyvtár megnyitásán részt vevő frankfurti Deutsche Bibliothek igazgatója, Dr. Günther Pflug nagylelkű gesztusáról, amellyel a Deutsche Bibliothek eltekint az OSZK kb. 10 ezer DM nagyságú tartozásának megtérítésétől. A szocialista országokkal a kultúregyezményekben lefektetett elvek értelmében folyik az automatikus kiadványcsere. Változatlanul arra törekszünk - több-kevesebb sikerrel hogy partnereink ne mennyiségi szemlélettel, mechanikusan töltsék ki a cserekereteket, hanem a gyűjtőkörünkbe tartozó hungarika anyagot küldjék meg számunkra, és esetleges deziderátáinkat elégítsék ki. Részünkről nagy gonddal, történik partnereink számára a patriotica irodalom kiválogatása. (Kivétel a moszkvai Lenin Könyvtár, ahová kívánságra, válogatás nélkül a teljes magyar kötelespéldány-sort megküldjük.) Igyekezetünk ellenére sem sikerült azonban - a könyvtáraink között fennálló, közvetlen megállapodás ellenére sem - a hungarika anyagnak csere útján való beszerzése pl. Jugoszláviából, az Újvidéki Matica srpska könyvtárából. Nem elégítette ki deziderátáinkat a román partner sem. A kiküldött könyvek számának alakulása: 1983-ban 37,9; 1984-ben 33,7; 1985-ben 25,8 ezer. A kiküldött folyóirat-évfolyamok számában nincs ingadozás (1983-1985: 4,3 ezer). A fölöspéldányok nemzetközi hasznosítását is egyre csökkenő mértékben folytathattuk. A külföldről kapott könyvek száma 1983-ban 9.014, 1984-ben 11.377, 1985-ben 9.470 volt. Ezeknek jelentős részét a gyújtőkörileg illetékes könyvtáraknak osztottuk szét. (Az OSZK-nak a könyvek cseréjéből való részesedése 1983: 2.225, 1984: 2.203, 1985: 1.809.) A kapott folyóirat-évfolyamok itt sem mutatnak változást (2.188). Cserepartnereink száma 705, ebből szocialista 282, egyéb 423. 1984-ben a cserekapcsolatok fejlesztése érdekében tárgyalásokat folytattunk Újvidéken. Dr. Vekerdi József, a Nemzetközi csereszolgálat vezetője 1985-ben a University of Virginia Library meghívására részt vett egy keleteurópai kutatásokkal foglalkozó, nemzetözi konferencián, ahol a kiadványcsere-kapcsolatokról is szó volt. 62