AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

KÖZPONTI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVTÁRÜGYI FELADATOK Kötelespéldány szolgálat A hazai nyomdák és sokszorosítók által beszolgáltatott kötelespéldányok összmennyisége évi ingadozásokkal ugyan, de kismértékben növekvő tendenciát mutat (1983: 1.237, 1984: 1.257, 1985: 1.240 millió). A nyomdák helyszíni ellenőrzésére 362 esetben került sor. Az ellenőrzések, valamint a kiküldött reklamációk magas száma alapján (1985-ben 736!) megállapítható, hogy a beszolgáltatási fegyelem tovább romlott. Ennek az ellenőrzések gyakoriságával igyekszünk gátat vetni. Aggasztóan hiányos a grafikai plakátok beérkezése. A kétpéldányos gyűjteménybe az anyag kb. fele már eleve egy példányban érkezik, sok plakátból egyet sem kapunk. A helyzet romlásához az is hozzájárult, hogy egyre több kiadvány készül két, vagy több közreműködő révén (nyomtatás-kötés), s ebben az esetben a kötelespéldányokat a közreadónak kellene beszolgáltatnia, azonban az esetek többségében ezt a kötelességét nem ismeri. Továbbra is gondot okoznak a vidéki sokszorosítóknál kis példányszámban előállított, helyi vonatkozású (főleg helytörténet jellegű) kiadványok. Ezek pótlólagos beszerzése csaknem lehetetlen. Sajnos - néhány kivételtől eltekintve - a gyakorlatban nem vált be az az elgondolás, hogy a megyei könyvtárak ellenőrizzék a nyomdákat és sokszorosítókat saját megyéjük területén. Á várba költözés óta a beszolgáltatási határidők betartásának fegyelme is érezhetően meglazult: különösen a budapesti sokszorosítók szállítanak egyre ritkábban, több hónaposj negyedéves időközökkel. A kötelespéldány-beszolgáltatásra vonatkozó, új jogszabály előkészítés alatt áll, de 1985 végéig még nem jelent meg. A kiadványok nemzetközi azonosító számozása ISBN-ISSN 1984-ben 9.152, 1985-ben 10.609 ISBN-köteles kiadvány jelent meg (hivatásos, nem hivatásos és gyűjtőszámos kiadóknál együttesen). A növekvő tendencia itt is érzékelhető. Figyelemre méltó az az arányeltolódás, ami a hivatásos és nem-hivatásos kiadók között 1985-re kialakult: 4.401, ill. 4.519 az utóbbiak javára. Ha ehhez még hozzávesszük az önálló kiadói azonosítóval nem rendelkező, gyűjtőszámon azonosított kiadványokat (1985: 1.689), az adatok még élesebben jelzik a hivatásos kiadók visszaszorulását. Benyomtatott ISBN-számmal jelentették meg a hivatásos kiadók 1984-ben kiadványaik 90, 1985-ben 91 százalékát, ami nemzetközi viszonylatban is elég jó aránynak tekinthető. Ugyanez az arány a nem-hivatásos kiadóknál csak 63, ill. 62, a gyűjtőszámos kiadóknál 25, ill. 27 százalék volt. Az időszaki kiadványok számára az ISSN Iroda 1984-ben 483, 1985-ben 400 új számot utalt ki. A már korábban kiutalt ISSN számok felhasználásának az ellenőrzése meglehetősen negatív képet mutat: becslés szerint az időszaki kiadványok és sorozatok részegységeinek 30 százaléka ISSN nélkül, vagy hibás ISSN-nel jelenik meg. Az észlelt hiányosságokra az ISSN Iroda minden esetben felhívta a közreadók figyelmét. 1985. decemberében a Vezetői Tanács megtárgyalta az ISBN-ISSN Irodák 1983-as felülvizsgálata nyomán készült intézkedési terv végrehajtásáról készült beszámolót. Az iroda katalógusainak rekonstrukciója megindult. Az évente jelentősebb számú kiadványt megjelentető kiadók kiemelése a gyűjtőszámos csoportból és önálló azonosítóval való el58