AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

tanácsadás, konzultálás. (1984-ben: Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa; Arany János Gimnázium, Nagykőrös; Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár; Pataki István Művelődési Ház könyvtára, Budapest; Szakközépiskola, Kalocsa; Községi könyvtár, Horpács; Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi könyvtára. 1985-ben: Helikon Kastélymúzeum könyvtára, Keszthely; Somogy Megyei Múzeumi Igazgatóság kezelésében lévő, Zichy Mihály Emlékmúzeum; Országos Evangélikus Gyűjtemény, Budapest; Veres Pálné Gimnázium könyvtára, Budapest; MTA Könyvtára.) Saját munkatársaink továbbképzését szolgálják többek között a MTESZ Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület restaurátor csoportjának szakmai rendezvényei. E csoport 1985-ben szakosztállyá alakult, amely tény önmagában is bizonyítja a szakmának azt a fellendülését, amelyhez munkatársaink az elmúlt évtized alatt jelentősen hozzájárultak. Szakértőink részt vettek 1985ben a Központi Múzeumi Igazgatóság által rendezett XI. Országos Restaurátor Konferencián és a Veszprémben tartott V. Nemzetközi Restaurátor Szemináriumon. A beszámolási időszakban a könyvtár Vezetői Tanácsa két ízben is foglalkozott az Állományvédelmi Főosztály előterjesztéseivel. 1984. decemberében a várba való felköltözás kapcsán a főosztályhoz tartozó osztályok szervezetében, munkamegosztásában kisebb átszervezések váltak szükségessé. (Részletesen Id. a szervezeti változásokról és a vári költözésről szóló fejezetekben!) Ugyanekkor került sor a főosztály technikai felszereltségének javítását célzó előterjesztés tárgyalására is. Az állományvédelmi feladatokat ellátó géppark ugyanis a szolgáltatások fenntartása érdekében sürgős és átfogó felújításra szorul. Az elöregedett, állandóan javításra szoruló gépi berendezésekkel hosszabb távon már sem az állományvédelmi feladatok ellátását, sem a növekvő szolgáltatási igényeket nem lehet kielégíteni. Az előterjesztés részletesen ismertette a beszerzendő géptípusokat, megjegyezve, hogy azok egy része már az 1978-as vári beruházási tervben is szerepelt, de a beruházási tervből a gépi felszerelést - tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre - teljes egészében törölték. A most elkészült előterjesztés részben az elavult gépi berendezések cseréjét, részben olyan új berendezések megvételét javasolta, amelyek alkalmasak hírlapok és egyéb papír alapú dokumentumok tömeges javítására. Az előterjesztés magában foglalta a kutató-fejlesztő tevékenység kibontakoztatásához szükséges feltételek rendszerét is. 1985. decemberében a Vezetői Tanács az "Irányelvek az OSZK állományvédelmi tervének elkészítéséhez" c. előterjesztést tárgyalta meg. E dokumentumot az OSZK állományvédelmi politikájának és gyakorlatának tervszerű kialakítása érdekében tett, jelentős lépésként kell értékelnünk, valódi jelentősége azonban csak majdani megvalósításán mérhető le. A lefektetett irányelvek első ízben hangsúlyozzák a javítás, restaurálás mellett a megelőzés tennivalóit, amely már nem korlátozódhat az állományvédelemmel foglalkozókra, hanem összkönyvtári ügy. Fontos megállapítása a dokumetumnak, hogy az állományvédelmi terv kidolgozását az állomány állapotának átfogó és részletes felmérése kell megelőzze, összefüggésben az országos felméréssel. E kettő eredményének ismeretében tervezhető csak reálisan az OSZK állományvédelmi tevékenységének hosszú távú programja, amely egyrészt saját gyűjteményeire irányul, másrészt országos, központi feladatait határozza meg. Ez utóbbi tekintetében figyelemre méltóak az előterjesztés megállapításai: "A könyvtári állományvédelem területén az OSZK a fényképezés, a mikrofilmezés, restaurálás, konzerválás, képzés vonatkozásában már több mint egy évtizede konkrét feladatokat lát el a magyar könyvtári hálózat egységei számára. Úgy tűnik, hogy ezt a munkavégzést, valamint a tanácsadói és szakértői tevékenységet egyre kevésbé lehet csak a nemzeti könyvtári feladatok számára létrehozott egységek kapacitásának terhére elvégezni. Keresni kell a módját annak, hogy az országos és a nemzeti könyvtári feladatok végzése jobban elkülöníthető legyen, és az országos feladatokra is kiépüljön egy szervezeti, személyi és technikai feltételrendszer." 45