AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

rendszerhez való csatlakozáshoz. (Ld. á "Kapcsolat a nemzetközi információs rendsze­rekkel" c. fejezetet!) A kéziratos térképek leíró katalógusának nyomdakész kézirata ­pénzügyi fedezet hiányában - nem kerülhetett kiadásra. Az újkori latin kéziratkatalógus munkálatai 1984 közepétől átmenetileg szüneteltek. A szakterület nemzetközi kapcsolatai A szocialista országok nemzeti könyvtárai együttműködése keretében a feldolgozó­és katalógusszerkesztői konferencia számára befejeződött az OSZK katalógushálózatának adatlap-összeállítása. A feldolgozás módszertani kérdéseit, az új szabványok alkalmazását négy munkatár­sunk a lipcsei Deutsche Bücherei-ben, egy-egy fő a prágai, a belgrádi, ill. a brüsszeli nemzeti könyvtárban tanulmányozta. Raktározás. Forgalmazás. Az állomány biztonsága A beszámolási időszak legnehezebb feladata a könyvtári állománynak a vári épületbe való költöztetése és a vári raktárak betelepítése volt. (Erre vonatkozólag ld. az első feje­zetet.) A törzsgyűjtemény forgalmazását - egyes raktárrészeknek az építkezéssel összefüg­gő, átmeneti lezárásától eltekintve - egészen 1984. december 22-ig folyamatosan fenntar­tottuk. A forgalmazott egységek száma 1984-ben 433.435 volt (1983: 456.728). A beköltözést követően még 3.400 pfm. tömörítésére, ill. áttelepítésére került sor. Elkészültek a raktárterek feliratai, eligazító táblái, a Telelift-állomások kódtáblázatai. Megtörtént a Telelift könyvszállító berendezés működési rendjének megszervezése, pró­baüzemének lebonyolítása. Megszervezték a könyvkiadó állomás és az őrjegy-elszámolta­tás rendszerét, kialakították a raktári kiszolgálás munkahelyeit. Az 1985. április 9-én megindult olvasóforgalom, valamint a belső forgalom igényei­nek kielégítését a Raktári osztály munkatársai minden komolyabb fennakadás nélkül biz­tosították. E tényt ezúttal különösen ki kell hangsúlyozni, mivel gyökeresen megváltozott körülmények között kellett dolgozniok, az előre kidolgozott.működési rendet nemegyszer menet közben módosítva. Mivel próbaüzemre idő hiányában nem volt lehetőség, a ter­vekben előre kialakított rendszert a forgalom igényei szerint kellett, menet közben változ­tatni, fejleszteni. E kezdeti időszakban a Telelift berendezés jól vizsgázott, mind ez ideig megbízhatóan működött. Köszönhető ez részben annak, hogy karbantartó részlege jól szervezetten és begyakorlottan végezte munkáját. Kevesebb jó mondható el a teherszál­lító felvonókról, mivel gyakori meghibásodásuk és a javítások elhúzódása a raktári dolgo­zók munkáját erősen megnehezítette. Különösen áll ez a hírlapköteteket szállító felvonó­ra, amelynek gyakori és hosszan tartó kiesése következtében a hírlapkötetek kiszolgálása akadozott, ugyanakkor a raktári dolgozóknak a kötetek kézi szállítása erős fizikai megter­heléstjelentett. Bár a raktári helyiségek tervezése mind az állomány védelmét és biztonságát, mind az ott dolgozók egészségének szempontjait messzemenően igyekezett figyelembe venni, a műszaki megoldás a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A rak­tárterek nem megfelelő klímaviszonyai az egész év során folyamatos ellenőrzést és több­szöri intézkedést tettek szükségessé. A kívánatosnál alacsonyabb páratartalom és maga­sabb hőmérséklet a klímaberendezések beszabályozását, ill. korrekcióját még folyamato­san igénylik. Nagyrészt a felsoroltakkal függ össze, hogy a raktárakban dolgozók körében igen magas volt a fluktuáció: a 40 fős osztályról 1985 folyamán 44 fő távozott, és ugyan­42

Next

/
Thumbnails
Contents