AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

I. Az OSZK 1984-1985-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1984-1985-ben

A költözési folyamat előkészítéseként 1984. augusztus 29-én az OSZK átvette a vári épület gazdasági bejáratát és a főportát, majd szeptemberben folyamatosan az egyes raktári tereket. A hírlapkötetek szállítása szeptember 11-én megindult, de néhány óra múlva le kellett állítani, mivel a felül nem rögzített állványok nem bírták a terhelést. A statikai vizsgálatok után elvégezték a hírlapállványok megfelelő rögzítését. Szeptember 26-án megkezdte működését a vári épületben az állományi költöztetést végző raktárosok csoportja, és ezt követően 1984. október 3-án teljes üzemmel beindulhatott a költöztetés. Az utolsó fuvar 1985. március 20-án érkezett a várba. A tervhez képest háromhónapos késést nagy energiával, szombati műszakokkal sikerült a szállítóknak és á könyvtárosoknak behozniuk. A költöztetésben gyakorlatilag a könyvtár valamennyi munkatársa részt vett, és teljesítményükről, áldozatvállalásukról a legnagyobb elismerés hangján kell szólnunk. Az erős fizikai megterhelés és a sok kényelmetlenség ellenére a kétműszakos olvasószolgálatot sikerült 1984. végéig fenntartani, a könyvtárnak a külvilággal való kapcsolata egyetlen napra sem szakadt meg (pl. postai forgalom, kötelespéldány-átvétel és -elosztás). A központi katalógusok a szűken vett költözés hetei után azonnal tájékoztattak, s ugyanez érvényes még számos más területre is. Általában megállapítható, hogy a szakmai munkában egyik évben sem következett be visszaesés: mindazt, amit a nemzeti könyvtári működés jellegéből következően naprakészen el kellett végezni, a könyvtárosok a nehéz körülmények ellenére is teljesítették. A munkahelyek közül elsőként a Kézikönyvtári csoport kezdte meg vári működését, majd ezt követte október 22-től Rákospalotáról a Plakát- és Kisnyomtatványtár, majd novemberben a Térképtár. A munkahelyek zömének átköltöztetése decemberben és januárban folyt. Különleges feladatot jelentett a Kézirattár és a Régi nyomtatványok tárának átköltöztetése. Az utóbbi esetében nehezítette a helyzetet, hogy az Apponyi-terem berendezését már jóval előbb le kellett volna bontani, hogy a bútorzat felújítása után újra beépíthető legyen a várban. Az áttelepítés kitűnően sikerült: az ősnyomtatványok és az Apponyikönyvtár hungarikái méltó környezetben nyertek elhelyezést. A Vezetői Tanács első ízben 1985. március 5-én tartotta ülését a vári épületben, s e tényt jegyzőkönyvileg örökítették meg. Meglehetősen bonyolult volt a III. sz., Állományvédelmi Főosztály költözködése, mivel az ide tartozó osztályoknak csak egy része kaphatott helyet az új épületben. A Guszev u. 1. sz. és a Rosenberg hp. u. 6. sz. alatti telephelyek továbbra is a főosztály birtokában maradtak, de bizonyos átcsoportosításokra volt szükség. A korábban két helyen (a Guszev utcában és 1983-tól már a várban) üzemelő Restauráló Laboratórium egy helyre költözött a várba, de elhelyezési gondok miatt két fő átkerült a Hírlapállomány-védelmi osztályra. Ez utóbbiból kivált a hírlapkötészeti csoport és a várba költözött, egyesülve a Guszev utcából felkerült könyvkötészettel. A Hírlapállomány-védelmi osztály a Rosenberg hp. utcában maradt. A Sokszorosító üzem továbbra is a Guszev utcában működött, a hozzá tartozó vári egységes kötészeti üzemmel együtt neve "Sokszorosító üzem és kötészetire változott. A korábban két helyen működő Mikrofilmtár továbbra is két helyen működik: a Pollack Mihály térről a fotólaboratórium, a Perczel Mór u. 4. sz. alól a különgyűjteményi mikrofilmezési csoport költözött a várba. A hírlapállomány-védelmi mikrofilmezés és a filmarchívum a Rosenberg hp. utcában maradt. Nem költözött a várba a II. sz., Könyvforgalmi és bibliográfiai Főosztály részlegei közül a Fölöspéldány központ sem. A vári költözés indította el a könyvtárban azt a társadalmi mozgalmat, amelynek célja volt egyrészt a régi könyvtárépület munkahelyeinek fényképeken való megörökítése, másrészt a költözés során esetleg selejtezésre kerülő, régi könyvtári iratok, dokumentumok és tárgyak megmentése, a művészi, vagy történeti értékű bútorok, berendezési tárgyak összegyűjtése. A Mikrofilmtár munkatársai 1983/84 folyamán sorra járták az OSZK akkori épületeit, s dokumentációs céllal kb. 940 felvételt készítettek az egyes munkahelyekről, jelleg34