AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: Egy jezsuita tulajdonban lévő nyomda üzleti "titkai". A kassai akadémia nyomdája
A kassai betűkészlettel kapcsolatos a többi kiadás, amelyet a pontos értelmezés érdekében hiánytalanul közlünk: 1727 "Item solvit Viennae Abrahamo Kugler Litems typicas 1728 "Collegium solvit vecturam typi 50 lb. Vienna hue P. Procur. Provinciáé solvit Viennae portorin. typi e suburbio in Urbem Idem solvit vecturam typi lb. 160 Posonis Viennam Collegium solvit vectura typi lb. 215 Vienna hue 1729 Portorium typi lb. 11 Vienna hue P. Procur. Provinciáé Kuglero Viennae dedit pro 13 lb. miül. defect antiqua Idem eidem dedit pro 20 lb. petit defect In Februario anni 1731 p. Exol. typi Viennae Az 1728-ban Kassára szállított 50 font betűtípus ára feltehetően az előző évben kifizetett 10 Ft; az 1729-ben beszerzett 13 font hiányos mittel antikvának és 20 font petitnek az árába valószínűleg beleértendő a szállítási költség is; azonban az 1728-ban felsorolt 160 + 215 font és az 1729-es 11 font súlyú betűtípusnak csak a szállítási költsége szerepelt a jegyzékben, a betűk ára nem (talán a kollégium számadásaiban szerepelt?). Három betűtípusnál egyértelműen fel van tüntetve Abraham Kugler neve, tehát az 1720-as években az új betűtípusok jelentős részét Abraham Kugler bécsi betűöntőnél vásárolták. Ekkortájt négy betűöntő működött Bécsben: Pangratz Lobinger, Abraham Kugler, Ignaz Zapf és Johann Sámuel Grohmann; Kugler már túl volt a hetvenedik évén, s nem a legjobb minőségű munkát végezhette, hiányos típusokat is eladott. 53 1728-ban az egyik betűszállítmányt, amely súlyából (160 font) ítélve öntött betű lehetett, és nem matrica, Pozsonyból küldték Bécsbe, majd onnan Kassára. A pozsonyi típusok kérdését eddigi ismereteink alapján nem tudjuk kielégítően értelmezni. Pozsonyban ekkor Royer János Pál tartott fenn nyomdát (1718-1736), aki állítólag betűit több esetben a nagyszombati egyetemi nyomdától vásárolta. 54 Talán pozsonyi közvetítéssel Nagyszombatból szállítottak betűket Bécsbe? (De akkor a számadás miért nem tüntette fel a nagyszombati kollégiumot?) Vagy talán Royer (vagy egy munkatársa) értett a betűöntéshez is? Esetleg mégis matricák, mégpedig külföldi matricák kerültek Pozsonyba, majd onnan betűöntés céljából Bécsbe, mint ahogy a számadások tanúsága szerint később, 17541755-ben történt? 53 Anton Mayer: Wiens Buchdrucker-Geschichte 1482-1882. Wien 1887. Bd. 2. 74.p. 54 Fitz József: Emgewanderte deutsche Buchdrucker in Ungarn im 18. Jahrhundert. = Gutenberg Jahrbuch 1934.208-217.p. fl x 10 1,45 34 1,42 7,26 23 4-7 11,-7 24347