AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Pavercsik Ilona: Egy jezsuita tulajdonban lévő nyomda üzleti "titkai". A kassai akadémia nyomdája

Úgy tűnik, hogy az 1730-as évek végétől már hiánytalanul ismerjük a kassai nyomdászok személyét: ekkortájt dolgozhatott Frauenheim János Henrik mellett Virág Antal, akit egy 1738-as bírósági akta említett.

36 Märcklinger Károly neve már 1741-ben szerepelt egy kassai nyomtatványon, 1762-ből viszont fennmaradt a kassai városi tanácshoz intézett kérvénye adóelengedés ügyében,

37 tehát több évtizeden át dolgozott Kassán. Märcklinger mellett dolgozhatott Novahovit Jakab, aki 1757-ben, és Hasz (Zajac) Pál, aki 1764-ben kapott városi polgárjogot.

38 Haszt, mint a továbbiakban látni fogjuk, 1769-ben 200 Ft kölcsönt kapott a tipográfiától évi 12 Ft kamatra. A nyomdászlegények - mint már említettük - nem voltak a jezsuita kollégium tagjai, hanem a városi polgárok közé tartoztak, vagy legalábbis városi lakosként a városi tanács joghatósága alá. A feloszlatás évében havi 12 Ft-ot kaptak, tehát meghatározott összeget, nem úgy, mint Nagyszombatban, ahol a szedési-nyomtatási teljesítmény határozta meg fizetésüket

39 Az 1760-as évek második felétől a kassai tipográfia már jóval kevesebbet termelt, mint a század közepén, így valószínű, hogy ekkor már ismét két nyomdászlegény dolgozott a műhelyben. Ekkor a socius és a legények évi járandósága összesen 580 Ft lehetett. A nyomdaszemélyzettel kapcsolatos kiadások nem szerepeltek a kassai nyomda számadásaiban: a kollégiumon belül számolták el, hiszen a kollégium fedezte a nyomdászlegények élelmiszer-ellátását (nem teljes élelmezésről lehetett szó: a nyomdászok a városban lakó, családos emberek voltak), valamint a fizetésüket is. Az 1759-es információ szerint a kollégium évi 600 Ft-ot költött a tipográfiára.

40 Az ezen felüli kiadásokat a nyomda saját bevételeiből, vagy az esetleges kamattörlesztésekből fizethette. A nyomda alaptőkéje A nyomda szervezetének, személyzetének rövid bemutatása után rátérünk a tipográfia gazdálkodásának ismertetésére. Ezzel kapcsolatban fontos tisztázandó kérdésnek érezzük a nyomda alaptőkéjének a kérdését, amelyet a felosztáskor készült iratok említenek. Hogy helyesen értelmezzük ezt a problémát, röviden az egész kollégium anyagi helyzetére ki kell térnünk. A kassai jezsuita kollégiumnak, mint ismert, a következő ingatlanok voltak a birtokában: a mislyei prépostság javai hat faluval, Kassán az ún. királyi ház épülete, amelyet III. Ferdinánd adományozott rendház céljára, a Báthory Zsófia adományából 1671-1681 között megépült jezsuita templom, azonkívül számos föld, szőlő, amelyek legtöbbször végrendeleti úton maradtak a jezsuita atyákra. A mislyei prépostság javai már önmagukban is biztosították az 1650-es években már működő gimnáziumnak és a kollégiumnak a fenntartását, ehhez járult még Kisdy Benedek egri püspök 50.000 Ft-os alapítványa egy létesítendő egyetem céljára (1657). Kisdy vetette meg az egri egyházmegye ugyancsak Kassán felállítandó szemináriumának az alapjait is. Nagyobb összegű alapítvány fűződött még Balassa Zsuzsanna nevéhez (konviktus céljára) és Keczer Sándor és felesége, Sándor Zsófia nevéhez (kánonjogi tanszék felállítására 1712-ben).

41 36 Virág Antalt, aki nem sokkal korábban Nagyszombatból jött, Glos Ferenc üvegeslegény verekedés során súlyosan megsebesítette. E 152 Hiv. jelz. Irreg. lO.t. 37 E 152 Hiv. jelz. Reg. Fasc. 16. Nr.45. 38 Ld. 40. jegyz. 23., 34.fol. 39 Ld. 31. jegyz. - Iványi - Gárdonyi 188-190.p. 40 Ld. a 35. jegyzetet. «íl A kassai kollégium vagyonáról: Farkas Róbert: ,4 kassai kath. főgymnasium története 1657-1895. Kassa, 1895.87-126.p. 343