AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai 1740-1780

FORRÁSOK ES IRODALOM A királyi tanácsokra és az abszolutizmus uralkodói tanácsaira általában az alábbi források kívánnak említést: Hock Carl - Biedermann Hermann Ignatz: Der österreichische Staatsraih 1760-1848. Wien, 1879. ; Gross Lothar: Die Geschichte der Deutschen Reichshofkanzlei von 1559 bis 1806. Wien, 1933. ; Walter Friedrich: Die Theresianische Staatsreform. Wien, 1958. ; Regele Oskar: Der österreichische Hofkriegsrat 15561848. Wien, 1949. ; továbbá Hintze Otto: Der österreichische und der preussische Beamienstaat im 17. und 18. Jahrhundert (= Staat und Verfassung. 2.Aufl. Göttingen, 1962.) ; Lotz Albert: Geschichte des deutschen Beamtentums. Berlin, 1914. ; Dold Ingrid: Die Entwicklung des Beamtenverhältnisses im Fürstenlhum Fürstenberg 1744-1806. Allersbach am Bodcnscc, 1961.; Quartal Franz - Wieland Georg: Die Behördenorganisation Vorderösterreichs von 1753 bis 1805 und das Beamtentum in Verwaltung, Justiz und Unterrichtswesen. Büchl in Baden, 1977. ; Gaillard Arthur: Le Conseil de Brabant. 1-2. Bruxelles, 1898-1901. ; Boycr de Saint-Suzannc:Le personnel administralif sous l'Ancien Regime. Paris, 1868. ; De Lucay Hélion: Les origines du pouvoir ministériel en France... Paris, 1881. ; Antoinc Michael: Le Conseil du roi sous le régne de Louis XV. Genéve, 1970. és folytatása: Antoinc Michael: Le gouvemement et I 'administration sous Louis XV. Dictionnaire biograph'ique. Paris, 1978., és a ma is legjobb francia összefoglalás: De Boislislc Arthur: Les conseils du roi sous Louis XIV. (1877, reprint: Geneve, 1977.), amely, bár korábbi időszakra vonatkozik, jó áttekintést nyújt a francia tanácsokról. A spanyol birodalomra vonatkozólag, részben korábbi periódusokról: Davila y Coliado Manuel: El poder civil en Espana. Madrid, 1886. ; Schäfer Ernesto: El Consejo Real y Supremo de las Indias. 1-2. Sevilla, 1935-1947. ; Anglia és Írország: Turner E.R.: The Privy Council 1603-1784. Baltimore, 1927. és u.a.: The Cabinet Council 1622-1784. Baltimore, 1930., mindkettő két kötet. A Habsburg-birodalom korábbi korszakára említést érdemel Schwarz, Henry F.: The Imperial Privy Council in the 17

th century. Cambridge, Oxford, 1943. (magyar tanácsosok életrajzával is). Idehaza magyarul az alábbi összefoglalás jeleni meg: Ember Győző: Á Habsburg-birodalom központi kormányzati szervei 1711-1765. = Történelmi Szemle 1975. 2-3. sz. 445-488.1. Az abszolutizmus és az uralkodói tanácsok: Hubalsch, Walter (szerk.): Absolutismus. Darmstadt, 1973. (Tanulmánykötet különböző szerzők e tárgyú munkáiból: ismételten reflektál a kérdésre.) Hasonlóképpen Otto Brunner: Neue Wege der Verfassungs- und Sozialgeschichte. 2.verm.Aufl. Göttingen, 1968. kül. 98-102., 149-157.1. Az abszolutizmus emberszcmlélctéről: Hecht, Jacqueline: A demográfiai gondolat fejlődése Franciaországban = Demográfia 1966. 319-320.1., továbbá Huns Scdlmaycr művészettörténész észrevétele (utal rá Otto Brunner i.m. 172-173.1.). A magyar helyzetre: Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története. Bp. 1940. és Kónyi Mária: Az 1715-1722. évi rendszeres bizottság. Bp. 1932. A tanácsosok és a szuballcrn tisztviselők: Ember Győző i.m. A szubordinációra vonatkozólag jellemző az O.L. Magy. Kamarai Levéltár, Benignae Resolutiones 16.Maii 1720. Ugyanez a királyi határozat intézkedik a munkafegyelemről és a munkaidőről is, mely két részre osztott volt. Mária Terézia tanácsosai: 1608. évi X. t.c, majd 1622. é. XXIV., azután 1641: XI., 1659: XIV. és XXXVI1L, 1662: IV., valamint 1681: IV. és XXVII. törvénycikkek intézkedtek arról, hogy Magyarországon hivatalt csak magyarok viselhetnek. Ezeket a törvényeket azonban, különösen I. Lipót korától kezdve, nem hajtották végre, főleg a Kamaránál nem, mivel meghatározott (kamcralista szemléletű) szakembereket kerestek, s ilyenek a magyar nemesség soraiban ritkák voltak. A tanácsosok névsora: az O.L. Magy. Kancellária Ltra. Status Cancellariae 1690-1783 és Index Individuorum Cancellariae 1690-1821, Ember Győző id. munkája, az O.L. Magy. K Helytartótanács Lira. Series Alphabetica Individuorum Consilii 1724-1848. és Index Individuorum Exc.Cons. Reg. LocumlenenuHung. 1724-1817 adatai, továbbá szerzőnek saját szisztematikus, a Magyar Kamara minden fontosaim állagán áthaladó kutatásain felépülő publikáció: Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. = Levéltári Közlemények 1970. 259-336.1. és u.a.: A Magyar Kamara tisztviselői 11. Józseftől a polgári forradalomig 1780-1848. = Levéltári Közlemények 1972. 327-395.1. A magyar főhivatalok Mária Terézia korában: Összefoglalás a tanácsosokra vonatkozólag Fallenbüchl Zoltán: Verwaltung und Beamtentum in Ungarn zur Zeit Maria Theresias 1740-1780. = Die Verwaltung. Berlin. Bd. 14. 1981. 329-350.1. alapján. Az életrajzi rekonstrukció problémái: Az adatok az Orsz. Levéltár Mikrofilmtárában őrzött egyházi anyakönyvi filmmásolatok, különösen a Csehszlovákiából megszerzett Pozsony, Szent Márton székesegyház anyakönyvi mikrofilmmásolatainak alapján. Udvar, országos méltóságok, tanácsosok: Magyar Kancellária, Originales Referadae (a kinevezésekre vonatkozó iratok). Állásbetöltés és rangsorolás: A kérdéssel III. Károly korabeli, főként pretenziós vonatkozásban foglalkozott Wellmann Imre: Rendi állásos hivatali rang a XVIII. század eleji kormányhatóságokban. = Levéltári Közlemények 1940-1941. 250-303.1. Az egyházmegyés főpapok tanácsosságának kérdése: Magy. Kancell. 331