AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai 1740-1780

pedig Zichy Ferenc és Batthyány János grófok. Három évvel később, 1784-ben lemondott kamarai tanácsosi rangjáról. Képességeit kortársai is felismerték. Lemondásakor 1784-ben Balogh Ferenc gróf annak a reményének ad kifejezést, hogy továbbra is sikerül őt királyi szolgálatban megtartani. Az építészeti érdeklődés, melyet már diákkorában a Theresianumban is elárult, új erővel tört fel akkor, mikor néhány évvel lemondása után pesti kamarai kerületi adminisztrátor lett, s ekkor Pest város rendezéséről tevét készít: ez utóbb is foglalkoztatta. Később felváltva Pesten és Surányban élt. Schilsonnal együtt lett kamarai tanácsos Vécsey József szepesi kamarai adminisztrátor, Szlávy Pál királyi ügyigazgató és Batthyány József János gróf is; utóbbi egyelőre fizetésnélküliként; tényleges csak négy év múlva lett. 1767-ben más típusú tanácsosok jelennek meg. Schönholz Franz Christoph gabonafőbiztos császári hivatalnok. Neühold János viszont hazai születésű, pozsonyi polgári családból való, 1726. május 29-én született. Apja, Neühold József Pál esztergályos mester volt. A tanácsos maga a városi igazgatás fokozatain ment keresztül, mielőtt a Kamarához került. 1752-ben városi könyvelőként, 1756-ban mint városi fiskális szerepel az anyakönyvben. Kétségtelen, hogy a Kamarához a városigazgatási ügyekben való jártassága miatt került. Rokonai az 1770-es és 80-as években is az atyai esztergályos mesterség mellett maradóként ismertek. Neühold a stúdium révén emelkedett előbb a város polgárságának vezetői közé, utóbb a nemességbe (1753-ban lett nemes), és végül, miután előbb Horvátországban kincstári ügyész volt, a Kamara vezető hivatalnokai sorába. Karrierje itt sem ért véget, mert 1773-ban az Udvari Karaarához került ugyancsak tanácsosi minőségben a Magyar Kancelláriához előlépett Örményi József helyére. Schönholz katonacsalád sarja volt: nagyapja I. Lipót és I. József királyok idején katonaként harcolt Magyarországon: apja részt vett az 1717/18-as hadjáratban, ott volt Temesvár és Belgrád elfoglalásánál is. Egyébként Posch tanácsos veje volt és a hadellátási ügyek szakértője. Kamarai tanácsossága időpontjában még nem magyar nemes, csak élete végén mint nyugalmazott haditanácsos nyerte el ezt a rangot, 1790-ben, II. József halála után az osztrák lovagi ranggal együtt. Kamarai tanácsosi állásában gabonaügyi igazgató címet viselt, s hatásköre az Udvari Haditanács felé csak tanácsossága harmadik évében nyert végleges tisztázást. Sem kinevezése, sem tevékenysége nem volt a magyar alkotmányos előírásoknak megfelelő, azonban teljesen megfelelt Mária Terézia központosító törekvéseinek. Schönholz egyébként az állásában nyugdíjazásáig, 1784-ig megmaradt, s Pozsonyt véglegesen nem hagyta el, ott is halt meg 1794 november 13-án. Magyar nemesítése halála előtt négy évvel, hazai megtelepedésének csak mintegy utolsóelőtti záróakkordja volt, mert fiai is magyar közszolgálatban helyezkedtek el. 1768-ban kapott tanácsosi címet benefai Bacsák József, régi kamarai tisztviselő. Bacsák családja is figyehnet érdemel, mert benne egy másik, a Schilsonétól jelentősen eltérő társadalmi típus képviselőjét láthatjuk. A Bacsák család nemességszerző őse 1626-ban kapitány volt; ennek fia, János is a török elleni harcokban vett részt. Fogságba kerülve, váltságdíja teljesen tönkretette a család anyagi viszonyait. Ennek ugyancsak János nevű fia mint birtoktalan nemes, Vágújhelyen élt, de nemességét 1676-ban ismét megerősítették. E második János fia, a kamarai tanácsos apja, Bacsák Ferenc iskolamester voltSomorján. A tízgyermekes tanító fiai közül az egyik helytartótanácsi tanácsosságig vitte, miután hosszabb ideig megyei szolgálatban állott, és évek során át volt Pozsony vármegye alispánja, két másik fiú pedig a papi pályán működött, a legkisebb fiú viszont ügyvédként tevékenykedett. József nevű testvérük, ki 1721-ben született, 1744-ben tehát 23 éves korában lett járulnok a Kamaránál, de már addig is nemcsak tanulmányaival végzett és a joggyakorlat volt mögötte, hanem Pozsony megyénél rövid ideig esküdti tisztet is viselt. Huszonöt évi kamarai működés után, végighaladva a hivatali ranglétra fokozatain, lett előbb címzetes, majd egy évvel később tényleges tanácsos. Bacsákot szorgalma mellett már fia326