AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

A képes plakátok csoportjában a magyar szerzők szignált plakátjai betűrendben kerülnek elhelyezésre (az 1937-es tervezet szerint négy csoportra osztva). 1939-ben a képes plakátok egyik alcsoportját alkotják a levelezőlapok: hazai tájképek, helyek szerinti betűrendben tárolva. Az 1939-es kimutatás az ex libriseket is ide sorolja. A vegyes aprónyomtatványok közül a "folytatásos kiemelt csoportok" hely, intézmény és év szerint kerülnek rendezésre, míg az "önálló kiadványok" a megjelenés éve szerint, azon belül a tizedes rendszer alapján alkotnak egységet. A feldolgozás 1936-ban valóban megindult. Ebben az évben 25.743 plakát "katalogizálása" történt meg,

101 1937-ben pedig 883, a rendőrség által elkobzott röpcédula rendezésére,

102 az 1933-1936 közötti gyászjelentések előírt sorrendbe rakására, színlapok, műsorok, önálló vegyes nyomtatványok feldolgozására került sor.

1 A következő évben ugyancsak jó ütemben haladt előre - szinte minden területen - a munka. 1939-ben a könyvtár új épülethez jutott, megkapta a Festetics-palotát. A plakátokat és egyleveles nyomtatványokat itt helyezték el, így részben az átköltözés, részben az addig hozzáférhetetlen állományrészek átnézése, selejtezése került a tár tevékenységének előterébe. 1940 végéig befejeződött az egyleveles nyomtatványok és plakátok szelektálása, de a Festetics-palota istállójában, a főépület pincéiéből kikerült anyagból még mindig kb. 8 nr-nyi hivatalos és üzleti nyomtatvány maradt.

15 101 1935-ben Pánily Vukoszava, akire a Magyar Asszonyok Könyvtárának gondozása is hárult, a szorosan veit gyűjteményi területen csak Varjas Béla katalogizálóra számíthatott. De azt sem tudjuk, hogy Varjas Béla feldolgozó tevékenysége mely kiadványtípusra terjedt ki. (Jelentés ... 1934. július 1-től 1935. december 31-ig. 9.p.) Varjas Béla 1936-ban átkerült a Nyomtatványtárba, ekkor a plakátok feldolgozására Gogolák Lajos kapott megbízást. (Jelentés ... 1936. 18~19.p.) 102 OSZK Irattár 374/1937. - Érdekes e rőpcédulák csoportosítása, illetve összetétele: 1. "Kommunisták magyarországi pártja", 2. "Magyarországi szocialista munkáspárt", 3. "Magyarországiszociáldemokrata párt", 4. "Nemzeti szocialista magyar munkáspárt", "Magyar Párt", "Kaszás mozgalom", 5. "Fajvédő párt", "Nagyatádi kisgazda párt". - Ezt a munkát Méhes Mózes, a legfőbb állami számvevőszék ny. tanácselnöke végezte el. 103 Pánity Vukoszava a gyászjelentésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezek feldolgozását a hazai intézmények közül elsőnek a Széchényi Könyvtár kezdte meg. Az 1882. évi Magyar Könyvszemlében Jakab Elek: A XIX. századi erdélyi halotti beszédek bibliográfiája c. tanulmányához fűzölt szerkesztőségi megjegyzésből (U3.p.) tudjuk, hogy a Széchényi Könyvtárban a "szomorú jelentéseket" Szent-Iványi Zoltán - akinek "...e nemben legnagyobb és legérdekesebb gyűjteménye van az országban", már két éve rendezi. Korszakunkban 1923-ban szól a Jelentés a gyászjelentés-gyűjtemény rendezésének megkezdéséről, ezt hónapokon át kisegítő munkaerővel végeztették. (= Magyar Könyvszemle 1924. 113.p) -Az előzményekre vonatkozóan ld. Sulica Szilárd idézett tanulmányát. 104 OSZK Irattár 122/1939. Pánity Vukoszava beszámolója az osztály 1938. évi tevékenységéről. Megtörtént 1300 plakát, 2000 folytatásos nyomtatvány, 2391 gyászjelentés, 1735 műsor, 3459 képes plakát rendezése, az 1937-ben és 1938 első három negyedében beérkezett önálló vegyes aprónyomtatványok szakozása, stb. - Az osztályvezetőt Borzsák István és Hunyady József segítették a feldolgozásban. 105 Gáspár Margit év végi jelentése a Festetics-palota istállójában elhelyezett nyomtatványanyag rendezési munkálatairól. (OSZK Irattár 308/1940.) - Az 1941. évi jelentés szerint Pánity Vukoszava "...állományba vette a kiürített múzeumi pincékből előkerült anyagot", - de ez nyilván csak az előző években szelektált, tehát kiválogatott plakátokra és egyleveles nyomtatványokra vonatkozik. 226