AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

szóló fejezetet.) 1941-ben a "Plakát- és színlapgyűjtemény állományába a plakátokon és színlapokon kívül" 40.000 műsor és egyéb egyleveles nyomtatvány, közte egy háborús levelezőlap-gyűjtemény tartozott. 1942-ben ezek rendezését végezte a részleg, a gyarapodás pedig 5.750 plakátból és 7.160 egyleveles nyomtatványból állt. 1943-ban a "Plakátgyűjtemény és Egyleveles nyomtatványok" osztályának működési területe ugyancsak a plakátokra és színlapokra terjedt ki, de regisztrálták 10.518 db "egyéb nyomtatvány" beérkezését is. 82 Ezen "egyebek"-ről - nyilván a plakátokon és színlapokon kívüli egyleveles nyomtatványokról - csak sejtéseink lehetnek. A "Plakátgyűjtemény és Egyleveles nyomtatványok" osztályára kerülhettek, és onnan - kétségkívül feldolgozás nélkül - a pincébe, vagy egy alagsorba juthattak. 1945-ben mindenesetre a "Plakátgyűjtemény, egyleveles- és aprónyomtatványok tárá"ban kezdődött meg a rendezés munkája. * Valószínűnek látszik, és erre közvetett értesülés is utal, hogy Fitz József az "Aprónyomtatványtár és térképgyűjtemény" megszervezésével olyan egységet kívánt létrehozni, amelyet eleve szétoszthatónak, képlékenynek ítélt. Munkaerő- és főleg helyhiány is akadályozhatták terve azonnali megvalósításában, amit az a tény is valószínűsít, hogy a Festetics-palota megszerzésekor (1939-ben) az egységes osztályt azonnal elemeire bontotta. A Magyar Asszonyok Könyvtára végül is nem illett bele az aprónyomtatványok sorába, a Széchényi Könyvtár jelentős térképállománya pedig már évtizedek óta megkövetelte volna az önálló részlegben történő elhelyezést, kezelést. Az iskolai értesítők gyűjteménye mindig is különálló egységet alkotott, amit a naplóban alkalmazott "É" irányítójel, de a müncheni katalógus nyilvántartása is bizonyít. Igaz, hogy ezen részlegek leválasztásával a gyűjtőköri leírás és a szervezet között elsősorban a térképek és értesítők tekintetében - ellentmondás alakult ki (bár a kis szervezeti egységek összességéből szinte teljességében kikerült a gyűjtőkör egésze), mégis a "lebontás" a tár profilját egységesebbé, munkáját szervezettebbé tette. Illetve tette volna, ha az aprónyomtatványok egy részének mellőzését, a gyászjelentés-gyűjtemény elkülönítését, nem kellene negatívumként értékelni. De az sem vitás, hogy az esetlegesen tervezett fejlesztési (összevonási?) elképzeléseket nem ismerjük, így gondolhatunk arra is, hogy a negyvenes évek szervezeti felállítását Fitz főigazgató csupán egy nagyobb egység később újra egyesítendő részeinek tekintette. 1939-ben "...a Tár vezetője ... a Plakát-, Színlap- és vegyes aprónyomtatványtárt gondozta" - a még Aprónyomtatványtárnak nevezett szervezeti egységen belül. Az elhelyezési terv -amely a Festetics-palotába való beköltözéskor készült - mind 1939-re, mind pedig 1943-ra szólóan a részlegek felsorolásakor a következő "elnevezéseket" használja: "Térképtár, plakátgyűjtemény, egyleveles nyomtatványok, Gyászjelentés-gyűjtemény." A nagybetűk ilyetén alkalmazásának vajon van itt valami jelentősége?

84 Az intézmény 82 OSZK Irattár 75/1944. - A magyar ex libris gyűjtemény 1.600 darabját a Kéziratok és Muzeális nyomtatványok tára őrizte. Kérdéses, hogy ez az egész gyűjteményt magában foglalta-e, vagy csak a régebbieket. 83 Fitz József Goriupp Alisz számára adott szóbeli tájékoztatása. (Witlek Lászlóné közlése.) 84 Jelentés ... 1939. 12.p. - Elhelyezési terv. OSZK Irattár 250/1939. 222