AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

A második világháború zavaros éveiben is erőfeszítéseket tett a Nemzeti Könyvtár a határokon túli magyar és magyar vonatkozású irodalom begyűjtésére. A könyvek és periodikumok felkutatása során számos aprónyomtatvánnyal is gyarapodott ez az állomány. Mindezek ellenére a gyűjtemény "fehér foltjai" - elsősorban a kötelespéldány-szolgáltatás hiánvai és a külföldi beszerzés nehézségei miatt igen nagyok voltak, és sajnos, maradtak is. * Az aprónyomtatvány (kisnyomtatvány) gyűjtőfogalmába tartozó anyag - mint az az eddigiekből kiderült - igen sokrétű és változó jellegű. Ez a dokumentumfajta az, amely a történelmi eseményeket éppúgy regisztrálja, mint ahogy a hétköznapok megnyilvánulásait is naprakészen követi. Az életközelség, amely ezt a nyomtatványfajtát létrehozta és állandóan megújította a gyűjtemény egységét, színes részekre bontja, "alcsoportokra" osztja. Kézenfekvő lenne ezért ezek kialakulásának történetét külön-külön is felvázolni. De ehhez - "lenézett" állományrészről lévén szó, - nem áll elég forrás rendelkezésünkre. Némely egysíkú anyagtestnél (pl. gyászjelentések) elég csak az alapkérdésekről szólni, máskor viszont, főleg a vegyes aprónyomtatványok esetében, az egyes dokumentumfajták (számolócédulák, üzleti nyomtatványok, stb., stb.) számbavétele - korabeli feltárás hiányában - ma már szinte elképzelhetetlen. Próbaként a képes levelezőlapok gyűjteményének behatóbb feltárását kíséreltük meg. Az érvényes kötelespéldány törvények a "képes levelezőlap"-ot önállóan nem sorolják fel, de azzal, hogy minden litográfiái (fotolitográfiai) úton előállított, illetve minden egyleveles nyomtatvány beküldéséről intézkednek, e dokumentumokat nem zárják ki. A harmincas évek közepétől lelkiismeretesen vezetett növedéki naplókban is találkozunk - elvétve ugyan - "levelezőlapok" beírással, többnyire egy-két darab regisztrálásával. Az anyag helységnevenkénti tárolása nem szolgál a beérkezés módjáról és időpontjáról felvilágosítással. Az azonban "árulkodó" tény, hogy a lapok túlnyomó többsége megírt és postán elküldött, tehát későbbi beszerzésből származó anyag.

43 Az üres hátlapok jelezhetik a kötelespéldányt, illetve, csekély mennyiségüknél fogva a beküldés rendkívül hiányos teljesítését. 46 OSZK Iraitár 318/1938., 337/1918., 358/1939., 208/1940. Ld. még a háborús évek jelentéseit is. 47 Wix Györgyné: Az Országos Széchényi Könyvlár állományának fehér foltjai = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979. Bp. 1981. 221-246.p. 48 Arra vonatkozóan van adaí, hogy - nyilván a háborús gyűjteményből származóan - háborús lapok is voltak a könyvtár birtokában. Ld. az 1941. évi jelentést, 21.p. Egy irat utal arra is, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága az OSZK kérésére Budapest régi épületeit ábrázoló 5 sorozat levelezőlap egy-egy példányát elküldte a könyvtárnak (OSZK Irattár 364/1931), valamint azt is tudjuk, hogy a Történeti Múzeum Iparművészeti Tára Póka Aladár 2.192 darabból álló, 1944-ben átvett levelezőlap-gyűjteményét 1945-ben az OSZK-nak adományozta. (OSZK Irattár 252/1946.) - A beszolgáltatás hiányos mivoltát bizonyítja, hogy az 1960-as és 1970-es években a vételi ajánlatokból igen sokat igényelt a Tár. Ez a folyamat még ma sem zárult le. 215