AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Aprónyomtatványok az Országos Széchényi Könyvtárban 1918-1944

d) a XVIII-XIX. századi ponyva nyomtatványokat, e) gyászjelentéseket; f) képeslapokat; g) metszeteket és XVIII-XIX. századi litográfiákat; h) művészi, vagy történelmi szempontból jelentős grafikai dokumentumokat (ex libriseket, alkalmi- és alkalmazott kisgrafikát, grafikai naptárakat). - A külföldön megjelent a) magyar nyelvű, magyar vonatkozású, vagy magyar grafikus által alkotott plakátokat és metszeteket; 1711 után megjelent magyar vonatkozású aprónyomtatványokat; c) tartalmi értéke, ill. művészi jelentősége alapján az 1600 után megjelent egyleveles nyomtatványokat. A gyűjtemény 1985-ben 35.095 egységgel gyarapodott. (2.938 db grafikai és 4.327 db szöveges plakát, 8.294 db hivatalos használati irodalom, 360 db metszet és 16.144 db kisnyomtatvány. Az utóbbi kategóriába 3.834 db röplap, 5.640 db gyászjelentés, 6.584 db képes levelezőlap, 86 db alkalmi grafika és ex libris tartozik.) A Tár összállománya 1985 végén mintegy két és félmillió egységet számlál. Gyűjtőkör Az aprónyomtatványok gyűjteményébe tartozó dokumentumfajták körét az érvényes kötelespéldány-rendeletek akarva, nem akarva befolyásolták. A Horthy-korszakban részben az 1897. évi törvény, átmenetileg a_ Közoktatásügyi Népbiztosság 60. K.N. számú rendelete,

14 az 1929. évi XI. törvénycikk, 15 és ennek, sajnos csak 1935-ben kiadott végrehajtási utasítása volt az irányadó.

16 Világos meghatározást egyik sem adott. Az 1897-es te. 2. §-a szerint a kötelespéldány-szolgáltatás - az egyértelmű kategóriák mellett - a térképekre, hangjegyekre, "képes ábrázolásokra, stb." terjedt ki, utóbbiak akár önálló szöveggel, akár anélkül jelentek meg. De a 3. - "kizáró" - paragrafus előírta hivatali, ipari, kereskedelmi vállalatok, egyesületek és társulatok évi jelentéseinek, a falragaszoknak, színlapoknak, műsoroknak és gyászjelentéseknek az OSZK számára való beküldését is. A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete szűkszavúbban ugyan, de ezeket a dokumentumfajtákat sorolja fel: "Képes ábrázolások, műlapok, alkalmi nyomtatványok, falragaszok, színlapok, műsorok, facsimilék, stb." (Aláhúzás a szerzőtől.) Az 1929. évi XI. te. 33. §-a szerint beszolgáltatási kötelezettség alá esik minden nyomdatermék - ideértve a litográfia, fotolitográfia és anasztatikai nyomás útján legalább 25 példányban sokszorosítottakat is. 12 A vásári ponyvagyűjleményneké^ része tehát ma a Plakát- és Kisnyomtatványtárban található. Ez az állomány 1945 után került oda. Addig egy raktári galérián tárolták a feldolgozatlan ponyva-anyagot. 1950 körül kezdett hozzá Borzsák István e művek katalogizálásához, amelynek nagyobb terjedelmű darabjait a könyvállományba sorolták be. (Wittek Lászlóné szíves közlése.) 13 1897: XLl. te. a nyomdaiemiékek tudományos célokra szolgáló kötelespéldányainak beszolgáltatásáról. 14 A Közoktatásügyi Népbiztosság 60-K.N. sz. rendelete. A nyomdai termékek könyvtári megőrzése, bibliográfiai és statisztikai feldolgozása és a könyytári szükséglet biztosítása. 15 1929. XI. te. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéséről. 16 930011935. V.K.M. számú rendelet. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdése'mek rendezése tárgyában. [Az 1929. XI. tc.-kel kapcsolatos végrehajtási utasítás.] V. fejezet. A nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló kölelespéldányai. [A te. 32-43. §-aihoz.] 208