AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

ilyenek: "ego Vaic", meg "mater mea regina", mintha a kis Vajk, a leendő Szent István olvasgatta volna gyermekkorában, s firkálgatott volna bele gyermek módjára - "voulant faire erőire, que cetté éeriture ait été tracée par le roi St. Etienne." Majd hozzáfűzi persze ugyancsak franciául - "Ha ezek a sorok autentikusak lennének, akkor ez a kéziratunk legalább egy uradalommal érne fel! De elég, ha elárulom, hogy 1842-ben Literati Nemes vándor könyvkereskedőtől vettem ezt a könyvet, s a derék embert épp oly jól ismertem, mint kéziratainak hiteles voltát".

22 Ugyanennek a lajstromnak a Il.a) fejezete "Görög és latin remekírók nyomtatva" és a Il.b) "Újabbkori latin költők" címet viseli. 201 tételt írt itt le Farkas Lajos, ugyancsak francia megjegyzésekkel. Ezek vagy XVI. századi művek, vagy ha későbbiek, akkor értékes nyomdai remekek, esetleg régi magyarországi nyomtatványok. A III. számot viselő lajstromot "Magyarországra vonatkozó XVI., XVII. és XVIII. századi latin s magyar nyomtatványok" hosszú címmel látta el, és 99 címet írt le benne, míg a IV. fejezet a "Hungarica külföldi nyelven megjelent, s Magyarországra vonatkozó nyomtatványok vegyítve néhány magyar nyelven nyomtatott munkával". Ez összesen 114 tétel, ma sem igazán ritka művekkel, bármilyen "devenu déjá fort rare" csábító megjegyzéssel és ehhez hasonlókkal rakta is meg. Végül van egy igen hevenyészett V. fejezet: "Német, olasz, spanyol és franczia nyomtatványok". Ez lehetett a cserealap, minden tétele árazott is, s itt szerepelnek általában a cserére vonatkozó megjegyzések. A betűrendes lajstrom az egész könyvtárat magába foglalja, előre megírt, utólag felvagdosott és ABC-rendbe összeillesztett-ragasztott papírcsíkokból, utalva az előző lajstromok számaira. Összesen 1386 kötet nyomtatványt és 223 kéziratot tett ki a vétel, 7.500 Ft vételárért. Csak hogy valamelyes fogalmat nyújtsunk az összeg nagyságáról: a "könyvtárőr", a Széchényi országos könyvtár akkori igazgatója ekkoriban évi 1.400 Ft fizetést kapott, lakással és 700 Ft pótlékkal. Ha arra gondolunk, hogy hogyan viszonylik egy mai igazgatói fizetés egy mai kódex - és nem tizennégy - árához, meg kell állapítanunk, hogy nem volt rossz vétel. A gyűjtemény egyébként nem került teljes egészében állományba. Van egy A Farkas Lajos-féle nyomtatványok duplái c. jegyzék 79 tétellel, egy későbbi kéz grafitceruzával írt és mellékelt jegyzékén a "duplák" müncheni jelzeteit is olvashatjuk, kolligátumoknál is, ahol nem valószínű, hogy valamennyi tagjuk duplum lett volna. (Nem is szólva számos RMK tételről, amely könyörtelenül "dupla" lett.) Farkas nem csupán hungarikumokat gyűjtött, hanem egyebet is, ami ritka; gyűjteménye a ma is unikumként számontartott első ismert magyar számtankönyvtől, a Debrecenben 1577-ben nyomott - sajnálatosan kissé hiányos - Aritmetica-tól (RMNy 23.) a talán legrégebbi koreográfiai szakkönyvig terjed, amelyet ő, mivel címlapja hiányzik, csak a pri22 "Si ccs lignes étaient authentiques, notrc manuscrit vaudrait au moins un dumaincl Mais il suffil de dire, que je Tai achclé du libraire voyagcur Nemes Literati en 1842, et que j'ai connu le bon homme aussi bien que ('authenticity de ses manuscrits." A kódex jelenleg az esztergomi Főszékesegyházi könyvtár tulajdona. Mint a benne levő possessor-bejegyzés tanúsítja, Scitovszky János érsek 1861-ben vette 30 forintért Budán (vélhetően Farkas Lajostól). A bejegyzésnek, ill. az un. Esztergomi Krónikának egész irodalma van, ahogy ez a Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Bp. 1985. c. katalógusból kitűnik, ahol is a kódex a 25. tételszám alatt szerepel. 188