AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Wix Györgyné: Rég elfelejtett gyűjtőkről

virten", a bűnnel vádoltak között szerepel. Még azt is megtudjuk, hogy azért, mert AlsóMagyarország lakóihoz - kik között szép számmal akadnak jóbarátai, rokonai, ismerősei - felhívást intézett, amelytől Ausztriában olyannyira jó eredményeket reméltek, hogy még a Wiener Zeitung 1849. február 23-i száma is közzétette. A figyelmeztető szó április 28-án hangzott el, amikor Buda már annyira körül volt zárva, hogy nem mert elmenekülni, mert félt a felismeréstől. így - mivel a császári tisztek úgy vélték, hogy a budai vár soká tudja tartani magát, egészen míg a felmentő seregek oda nem érnek, május 4-én bezáratta magát az erődbe. (A "bezáratás" nem világos, vajon azért, hogy ha a magyarok mégis elfoglalnák a várat, akkor ő ott az osztrákok rabjának tűnjék? Még ez is elképzelhető.) Mindenesetre magával vitt egy kis ládát. A "kleine Kiste"-be, amely önkénytelen asszociációként Moliére fösvényének pénzesládikóját juttatja eszünkbe, legértékesebb gyűjteményi darabjait csomagolta. Fel is sorol néhányat közülük. Egy "herrliche" Corvina, amely Firenzében 1470-ben készült, Mátyás király marginális jegyzeteivel [!], egy csodaszép miniatúrákkal dísaített Lucanus-kódex (mein Lieblingsdichter - kedvenc költőm, közli), egy 1469-re datált szláv Új Testamentum, meg a cikkben leírt kódex, aztán a legritkább régi magyar könyvek, köztük több unikum, ilyen például az első nyomtatott magyar komédia, amelyről részletes ismertetést is írt egy magyar lapban, aztán az első nyomtatott magyar énekeskönyv, amelyből ugyan van példány az Akadémia könyvtárában, de mivel az elöl és a végén csonka, az övé mégis unikumnak számít.

21 Majd menekülnie kellett, s ezért egy szörnyű éjszakán, amikor a szomszéd ház kigyulladt, holtfáradtan, mert egyetlen civilként segített oltani a katonáknak, sokszáz méterre elcipelte a ládát addigi zárkájától. Mellesleg: az oltás közben a támadók égő golyókkal lőttek mindaddig, míg a "heldenmüthige és unermüdete General", a fáradhatatlan, hőslelkű Hentzi el nem rendelte Pest bombázását, mint bosszút Buda polgári házainak Kivetéséért. Néhány nap múlva, amikor a bombák elkezdtek pusztítani (így fogalmaz, noha az előző mondatok szóltak az égő golyókkal való lövettetésről), ládikástól egy sziklapincébe rejtőzött, s nemcsak akkor volt ott, amikor az olasz katonák árulása miatt (sic!) fel kellett az erődöt adni, hanem e sorokat is ott írja. A lábjegyzetet, amely igazán elég terjedelmes, elégikus felhang zárja: "Tizenhat esztendős korom óta gyűjtöm a hungarikumokat (mein Vaterland betreffende Bücher und Manuscripte)", sokat a teljes pusztulástól mentve meg ily módon, és mégis üldözik (doch bin ich verfolgt, weil ich sein Verderben zu verhüten trachtete), mert a haza romlását akarta meggátolni. Vitathatlanul igaza lehet abban, hogy számos ritkaságot mentett meg az utókornak, az is bizonyos, hogy gyűjteményét mindenekfelett féltette és óvta, de minden egyéb, amit itt jelleméről elárul, megdöbbentő emberi gyengeségről vall. Ám ezzel sincs vége. Van még egy leleplező lábjegyzet, amelyben azt magyarázza, hogy a hat évvel korábban - egyébként Literati Nemes Sámuel hagyatékából - vásárolt, s a cikkben leírt kódexet miért nem tudta egyértelműen meghatározni. Felsorol egy csomó segédletet, amelyekhez Pesten nem tudott hozzájutni (ez biztos így 21 A Corvina - Csontosi idézett cikke szerint - Johanni Scholastici ... opera. (Cod. Mss. Lat. 198.) A kedvenc Lucanus: Pharsalia. Cod. Mss. Lal. 213., míg a szláv kódex Nowi Zákon. Cod. Mss. Boh. 26. folio", az Abélardnak tulajdonított pedig Tractatus de substantia. Cod. Mss. Lat. 26. A Farkas állal említeti nyomtatványok közül az első magyar komédia a Szegedi Lőrinc-féle Theophania (Debrecen 1575. RMNy 359. ill. RMK. I. 117.), a magyar újság, amelyben ismertette, a Hasznos Mulatságok (1838. 1. félév. 52-60.1.) - egyébkent mindmáig ez az egyetlen ismert példány! Az első nyomtaton magyar énekeskönyvként említett munka feltehetően "A psalmusokból való isteni dicséretek..." Debrecen 1590. (RMNy 640). Ez van meg csonkán az MTA Könyvtárában, míg Jakab Elek "Adatok énekeskönyveink bibliográfiájához" c. tanulmányában (MKsz. 1882. 41.1.) Farkas Lajos birtokából jegyez fel példányt. Igaz, hogy Jakab Elek szerint Bornemisza Péter Különféle énekek-6bő\ (Dclrekő 1582. RMNy 513.) is volt példánya Farkas Lajosnak, de ebből Magyarországon teljes példányt nem ismerünk, holott Farkas szerint az övé teljes volt. 185