AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról

az időszaki jelentések bizonyítják. A Széchényi könyvtárt addig is lehetett használni, de csak az őrszobában, amely szűk voltánál fogva sok embert riasztott el. Most - mint a Mozgó Világ írja - hatvan olvasóra van berendezve s kényelmesen bebútorozva az új terem, mely az ünnepeket kivéve minden nap d.e. 9 órától d.u. 2-ig nyitva áll." Közben Pulszky Ferenc visszatérhet az emigrációból, s mindjárt a közélet porondjára lép. Jóllehet a Múzeum élére csak 1869-ben nevezik ki, 1866 őszén a Kisfaludy Társaság megüresedett székébe, a társaság tagjainak nagy része őt választaná, Toldy Ferenc, vagy Jókai Mór helyett. "Meglehet, hogy a társulati elnök csakugyan Pulszky Ferenc lesz, kit pedig inkább a pangó múzeum élére kellene emelni; de se baj! a dolog majd kiegyenlítődik, ha valamely régészeti társaság elnökségére meg Jókait a jeles regényköltőt hívják meg. Nálunk ez gyakran így megy."

26 Elérkezik a kiegyezés éve, 1867 januárjában a Fővárosi Lapok közbenjár a Nemzeti Múzeum kérésére "ama hazafiaknál, kiknek a boldogult Szalay László a múzeum könyvtárából használatra kivett nyomtatványokat adott kölcsön, hogy azokat a múzeumnak minél előbb visszaküldjék."

27 A tudós nagy kegyelettel őrzött emlékén bizony foltot ejtett a könnyelműség, mellyel a nemzeti könyvkincs néhány értékes darabját elveszítette - hiszen nincs hír róla, hogy a sajtó felhívása eredménnyel járt volna. Vigasztalásul érkezik a jó hír pár nap múlva január 25-én, a Széchényi Könyvtár megkapta Kölcsey Ferenc 1217 kötetből álló könyvtárát.

28 Ez év áprilisában vetődik fel az Akadémia soros ülésén az a gondolat - a történettudományi bizottság indítványára Wenzel Gusztáv terjesztette elő - hogy az akadémiai, egyetemi és múzeumi levéltárak mellett egy országos levéltárat hozzanak létre az országos archívum, a kamarai, az udvari kancelláriai, helytartótanácsi és az országgyűlési, valamint a kisebb-nagyobb helyi és magánlevéltárak anyagainak összevonásával/

9 1867 májusa és októbere között nem találunk a Nemzeti Múzeum Könyvtárára vonatkozó közleményt, ennek nyilván egyik fő oka, hogy az ország közvéleményét és annak tükrét, a sajtót a koronázás lázas előkészületei, maga a pompázatos ünnepség június 13án, majd annak alapos, minden külső és belső részletre kiterjedő megvitatása foglalkoztatja. A Fővárosi Lapok természetesen hűen tudósít Ferenc József és Erzsébet királyné, de az összes jelen volt főrendek és hölgyeik öltözékét illetően. A lap fellelegzik, a király népszerű, alattvalóinak azt is tudnia kell - a sajtóból -, hogy nem engedett emelvényeket építeni, úgymond őt mindenki egyformán, kiváltságok nélkül láthassa. S ebben a fellelkesült hangulatban, az alkotmányosságba vetett bizalommal indul el az a hosszan tartó küzdelem, amely nemzeti könyvkincsünk legszebb, legértékesebb darabjait - Mátyás király könyvtárát, a Corvinát igyekszik felkutatni és visszaszerezni. A koronázási ünnepségeket követő első vonatkozó hír az Akadémiai tárcákban jelenik meg október 9-én: "Midőn a szultán Pesten volt, több akadémiai tag Toldy Ferenc indítványára elhatározta, hogy folyamodványt nyújt be, hogy engedné meg a szultán könyvtára kikutatását a Mátyás-codexek nyomozására. A folyamodással azonban szerencsésen elkéstek, mert a szultán tovább utazott. Ez azonban nem csökkenté a derék indítványozók buzgalmát, hanem a minisztérium útján terjesztek elő a folyamodást a fényes portának, s most megjött a kedvező válasz, hogy a szultán a magyar akadémia küldöttének megengedi a szerail könyvtárának át25 F. L. 1866. 572. p. 26 F. L. 1866. 1083. p. 27 F. L. 1867. 63. p. 28 F. L. 1867. 83. p. 29 F. L. 1867. 310-311. p. 154