AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1984-1985. Budapest (1992)
II. Az OSZK történetéből és munkájából - Szőnyi Éva: A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról
A Fővárosi Lapok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtáráról SZŐNYI ÉVA A magyar sajtótörténet mai napig egyetlen szépirodalmi napilapja - a Fővárosi Lapok - megjelenésének négy évtizede lényegében a dualizmus időszakának első, időben hosszabb periódusára esik. A lapot 1864-ben, a kiegyezést mintegy három évvel megelőző dátummal alapította Tóth Kálmán és Emich Gusztáv mint kiadó, s 1903-ban, többszöri szerkesztőváltozás után szűnt meg véglegesen. De az alapítás előzményeit, a szellemi fogantatás pillanatait korábban, az 1848-as időkben kereshetjük. E gondolatokról Vadnay Károly, a lapnak leghosszabb időn át tényleges szerkesztője 1893-ban, hivatalától búcsúzóban így vall: "A Fővárosi Lapok szerkesztőségének, bármennyi kövesse is egymást, sohasem lesz szabad elfelejtenie Nagy Ignácot, kinek agyában először született meg az a merész gondolat, hogy ami nincs és nem is volt nálunk nagyobb és műveltebb nemzeteknek sem: nekünk szépirodalmi napi lapunk legyen! ... Hisz mi volt akkor az irodalom a mi fővárosunkban? ... Vörösmarty bujdosik, Petőfiről nem tudni hol jár, Jósika Miklós külföldön, Jókai a Bükk vadonában, Arany János visszakerült Nagy-Szalonta aggodalmas csendjébe, Bajza József lelke elkomorodott, Czuczor Gergely a Riadóért rabláncon, Tompa Mihály a kassai hadbíróság elé hurcolva" ... 1 Ebben a szomorú helyzetben indította meg Nagy Ignác 1849. december elsején a Hölgyfutár című lapot, névválasztásával is a francia Damen Courir-ra emlékeztetve. Első számában Petőfi Őszi éj című versével igazodott a kor hangulatához. Szerkesztője Nagy Ignác után Berecz Károly, s pár év múlva Tóth Kálmán lett, majd 1854-ben Vadnay Károly is a laphoz került, amelynek belső munkatársává 1855. január elsején, a Pester Lloyd első számának megjelenésekor léptették elő. Később a hírlapbélyeg olyan terhet jelentett a Hölgy/utániak, hogy csak minden második nap jelenhetett meg. Ekkor Tóth Kálmán és Vadnay már gondoltak rá, hogy új névvel, amely a férfi olvasót sem zárja ki, új lapot indíthatnának. így indult a Fővárosi Lapok 1864. január 2-án, első számába verset Tompa Mihály, novellát Pálffy Albert és tárcát Falk Miksa írt. Ebben az időben, a kiegyezést érlelő közhangulatban sajátos jelentősége volt az Irodalmi napi közlönynek, amely nyíltan nélkülözött minden politikát, annál nagyobb teret adva a nemzeti kultúrán keresztül a hazafias érzéseknek. A lapalapítás nagy port nem vert fel, az akkor már közkedvelt és befolyásos nagy napilapok közül sem a Pesti Napló, sem a Vasárnapi Újság nem tett róla említést. Az olvasóközönség viszont annál inkább-kitüntette pártolásával, amint ez a későbbiek visszaemlékezéseként, 1896ban az Ország-Világ hasábjain kitűnik, az Egy franczia újság - magyarul című cikkből: "... a szépirodalom felé a legnagyobb kedvvel és érdeklődéssel fordult a magyar közönség. Nagyon pártolta a szabadságharcz után az első szépirodalmi lapot, a Hölgyfutárt és mikor 1 Fővárosi Lapok 1893. 60.p. 147
