AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

mindent tudott a magyar írókról, találkozott Kisfaludy Sándorral, a Tyden­nik c. lapnak volt magyar levelezője (Rumy Károly György) etc. De pusztán ebből nem lehet magyarázni tevékenységét. Még akkor sem, ha a kapcsola­tokon túl a magyar költőkkel való hasonló és eltérő vonásait kutatjuk. A két szlovák költő életművének elemzésekor más irodalmakat, más érint­kezési típusokat, más recepcióformákat is szem előtt kell tartanunk, nem is szólva az anyanyelvi hagyományról. A szükségesnek látszó, két irodalom érintkezéseit feltáró kutatás az adott nemzeti irodalmaknak csak viszonylag szűk területeit teszi átláthatóvá. Megállapíthatjuk, hogy Pope Essay on manjét a magyar és a szlovák irodalom egyként a felvilágosodott alappozíció erősítésére tolmácsolta. Az 1772-es magyar változat egy francia fordítást vett alapul, az 1831-ben kiadott szlovák egy latint, és hexameterben ké­szült. 63 Bessenyei Györgynek és B. Tablicnak fordítása úgy vethető egybe, hogy a gondolkodói-költői helyzet, a nyelvi-verselésbeli megvalósítás, az időpont nem a hasonlóságokat, hanem az eltéréseket hangsúlyozza. A kon­taktológia itt nem vezet eredményhez, a párhuzamok földerítése, két iro­dalom hasonló korszakának, ezen belül két költőnek, két műfaji formáció fejlődésének szembesítése viszont a regionális szintézis felé mutathat. így például Rousseau lengyel és magyar recepciójában a lengyel és a magyar felvilágosodás számos vonatkozása mérhető föl. Rousseau-nak a lengyelek számára írt alkotmánytervezete olyan tételeket tartalmazott, amelyeket mind a magyar, mind a lengyel felvilágosodott nemesség vagy értelmiség beépíthetett elképzeléseibe. Nem lehetetlen, hogy Rousseau-nak ez a műve azért lelt magyar befogadókra, mert a XVIII. szd. lengyel törté­nelme (a felvilágosodott abszolutizmus reformkísérlete, a nemesi alkot­mány védelme, a lengyel országgyűlés hatásköre, megannyi intézkedés­tervezete) közvetlenül érdekelték az előbb II. József felvilágosodott ab­szolutizmusát helyeslő, majd abból kiábránduló magyar nemességet, értel­miséget. A lengyel és magyar nemesek találkozásai az egyérdekűség gondo­latát erősítették; a közvetlen érintkezések mellett azonban talán fontosabb a felvilágosodás rousseau-i változatának szinte azonos intenzitású befoga­dása. Ezzel kapcsolatos a termesztés nevelés Rousseau Emile-]éhen meg­fogalmazott eszméjének népszerűsége a lengyel és a magyar felvilágosodás irodalmában, és a szerződéselméletek közül éppen a Rousseau-énak lengyel és magyar viszonyokra alkalmazása. Ez a párhuzamosság a műfajtörténet­ben is érezhető. Többek között a tanító mesének, a komikus eposznak, a költői levelezésnek, majd az érzékeny levélregénynek népszerűsége a lengyel és a magyar felvilágosodás irodalmában meggondolkodtató, és a két iro­dalom sok tekintetben párhuzamos fejlődésére enged következtetni. Olyan párhuzamosságokról van szó, amelyek a XVIII. század végén, a XIX. század elején mindkét irodalom fő vonalában kísérhetők nyomon. A régió más irodalmai között a gondolkodás történetében vagy a genológiában ennyi párhuzamosság nemigen fedezhető föl. Ugyanakkor azonban számos rész­letkérdésben és néhány alapvető mozzanatot tekintve, más irodalmak is 63. Zkauska o élowéku. In: Anglické Múzy w cSskoslowenkém odéwu. Wydal: Bohuslav Tablic. W Budyné 1831. 1-62. 543

Next

/
Thumbnails
Contents