AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: A kelet-közép-európai régió kérdéséhez

neti fejlődése szerint végzi el belső tagolását. „Südosteuropa ist (...) ein Raum Europas dessen Einheit primär aus den Gemeinsamkeiten seiner historisch-kulturellen Entwicklung, daneben aus der Wirtschaftsentwicklung hergeleitet wird, nicht dagegen aus geographischen oder ethnischen Überlegungen. Die letzteren erscheinen dafür häufiger im Rahmen der Unterteilung in die beiden Teilräume Donauraum und Balkan von Relevanz." Gyakorlatilag Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Görögország, Albánia és (az európai) Törökország tartozik e felfogás szerint a vizsgált zónába.

15 Südosteuropa azonban más tartalmi jellemzőkkel is rendelkezhet. Míg a történészek elsősorban a gazdasági-társadalmi mozgásokat, a politikai történet fázisait kísérik nyomon, és számukra a kultúra (így az irodalom) vagy az „ideológia" szférájában jut számottevő szerephez, vagy kísérőjelensége, esetleg jelzője a társadalmi változásoknak, addig az irodalomtörténész még akkor is, ha az irodalom szociológiai vonatkozásait elemzi, vagy a politikatörténettel közvetlenül érintkező mozzanatait kutatja, művészi irányzatokban, költői formákban, költői magatartásokban gondolkodik. Igen tanulságos ebből a szempontból Zoran Konstantinovió tanulmánya.

16 A romantika korának Délkelet-Európáját mutatja be. Abból a szempontból: hogyan támogatta, ösztönözte, egészítette ki egymást a nemzeti mozgalom és a romantikus irány. Anélkül, hogy a Délkelet-Európafogalom pontos meghatározására törekedne, a kelet-közép-európai és a balkáni irodalmak egy részére nagyjából-egészében jellemző eszmei, műfaji és részben előadásbeli vonatkozások leírásával a régió egy (művészi) korszakát jellemzi. Jórészt sikerül érzékeltetnie a romantikának mint irodalmi iránynak nem pusztán egy nemzeti irodalomra érvényes sajátosságait (mint amilyen pl. a patriotisztikus-nemzeti eszmék jelentkezése, a költői kifejezés humanista, forradalmi és demokratikus pátosza, a népdalok s általában a folklór szerepe stb.), másfelől a nemzeti mozgalmak fázisait kíséri nyomon, valamint a nemzeti mozgalom vezető rétegeinek a romantika költészetében megnyilatkozó radikalizálódását a Petőfi Sándor—Botev-típusú magatartásig. A román Délkelet-Európa-fogalom különbözik a Konstantinovióétól, de általában a mai nyugatnémet felfogástól is. Mégis, Paul Cornea

17 lényegében a Konstantinovicéhoz hasonló szempontok szerint végzi el periodizációs 16. Grothusen, K.—D.: Südosteuropa und Südosteuropaforschung. Zur Lage der Südosteuropaforschung in der Bundesrepublik Deutschland. In

: Osteuropa in Geschichte und Gegenwart. Festschrift für Günther Stökl zum 60. Geburtstag. Hg. von Hans Lemberg etc. Köln—Wien 1977. 412. Vö. még: 409. Nagyrészt ebbe a vonalba sorolható: Farkas, Julius von: Südosteuropa. Göttingen 1955.; Südosteuropa und Südosteuropa-Forschung. Hg. von Klaus-Detlev Grothusen. Hamburg 1976. 16. Konstantinovié, Zoran: Le conditionnement social des structures littéraires chez les peuples du sud-est européen á Vépoque du romantisme. Synthesis. Bulletin du Gomité National de Littérature Gomparée de la Republique Socialiste de Roumaine 1 (1974) 131 — 137. Vö. még: Uő.: Die Modelltheorie in der vergleichenden Betrachtung bei den kleinen slawischen Völkern. Wiener Slawistisches Jahrbuch 28 (1982) 53 — 64. 17. Cornea, Paul: Sur la possibilité et les limites de la périodisation en littérature comparée. In: Actes du VII

e Gongrés de V

Association Internationale de Littérature Gomparée [=AILC]. Eds.: Eva Kushner, Milan V. Dimic. Stuttgart 1979. II. 33-43. 525