AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Nagy Csaba: Vándoriparos szervezkedés kezdetei Nyugat-Európában. A Párizsi Magyar Jótékony Egylet története 1843—1852

sokból. Mint tudjuk, a magyar iparosok között is a szabók voltak túlsúlyban, akikről Erdélyi János már 1844-ben megjegyezte, hogy „igen politizálnak". Ezek az adatok — ha közvetve is — arra utalnak, hogy a PMJE tagjaitól nem álltak távol a szocialista eszmék. De hogy kapcsolataik jellege pontosan milyen volt, s hogy kik építették ki, illetve kik ápolták — további kutatásokat igényel. Az egyleti krónikák tanúsága szerint, a PMJE tevékenységének első szakasza III. Napóleon államcsínyét követően lezárult. A titkos klubok és egyesületek ellen indított hajsza félelemmel töltötte el iparosainkat is. Egyletük valamennyi iratát az egyik megbízható tagtársuknál rejtették el, aki később, látván néhány társa letartóztatását, óvatosságból valamennyit elégette.

59 Ennek következtében ma már csak töredékeiben tudjuk rekonstruálni a PMJE közel tíz éves történetét. Az így kikerekedő, óhatatlanul is elnagyolt kép megrajzolását mégis fontosnak érezzük, mert ez 1864—1914 között tevékenykedő, majd 1927-ben ismét életre kelő s máig működő Kölcsönösen Segélyző Párizsi Magyar Egylet radikalizmusban sosem érte utol a már-már feledésbe merült jogelődjét. FÜGGELÉK A Párisi Magyar Jótékony Egylet alap szabályai ,,Segits a szenvedőt" igy szol az üdvezitö, általa ki mutatván, hogy az emberiség a szerelem erős alapján nyugszi. Ez eszmét valósítandó testületbe léptek, a helyben működő magyar kézművesek. A helyben működő magyar kézművesek meg győződvén aról, miszerint egy részt szent kötelesség a szenvedő szaktársokat segitni, de tudván más részt azt is, hogy az anyagi jó létnek, hatalmas előmozdítója a lelkiképzettség; elhatározták oly testületet képezni, mely képes legyen a szükségben szenvedőket segiteni. De tellyesen meg győződvén arról is, hogy a magyar kézműveseknek, nem tsak anyagi, hanem egyszersmind lelki szükségeik kielégítésére kell törekedniök el határozták azt is, hogy könyvtárt szerezve, mindenkinek ki a szellemi táplálékot többre becsüli a tobzódásnál, alkalom adassék szünóráit oktatólag el tölthetni. Tudván azomban hogy az egylet, biztos alaphijjányában nem bir meg felelni szent czéljának, oda törekednek a helyben möködö magyar kézművesek, hogy havi fizetések által tökét szerezzenek, mely mindég szaporodván, elégséges legyen az érintet ezélt elö segiteni. Meg győződvén végre, hogy a magyar kézművesek egymáshoz a rokonság, és hazafias testvériség lánczai által füzvék, honfitársaik anyagi, és szellemi jó voltát, mellyen ohajtyák; szorosabban fognak baráttságos viszonyban lépni, és ez által az egyletet biztos alapra állítani. 1. Egy ujjonnan érkezett még munka nélkül lévő magyar kézműves, ki az egyletet segedelemért fel keresi, tzélját csak ugy éri el ha magyar országi születését, mesterségét, utazása alatt jómaga viseletét és jelen meg szorult álapotját elég hititelesen be bizonyítja. Az érintet magyar kézművesnek, ha az egylet 59. Fülöp J.: A párisi „Magyar-egylet" rövid története. Szabóiparosok Közlönye 1889. ápr. 20. 516