AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Piroska: Kísérlet egy tudományos évkönyv megindítására a XIX. század elején. Az Acta Musei Nationalis Hungarici sorsa

bányi-alapítvány pályatételeinek kitűzésével, elbírálásával és díjazásával a Múzeum már akadémiai teendők ellátását vállalta magára, nem tette magáévá a Miller-féle elképzelést. Azt azonban, hogy a múzeumi és az akadémiai cél tökéletesen megegyeznék, s hogy a Nemzeti Múzeum szinte már készen is áll ennek a feladatnak a betöltésére — Miller csak valóságérzékének olyan elkendőzésével írhatta le, amelyet csak a cél nagyságának vonzása magyaráz. A bizonyos anyagi eszközökkel, néhány munkatárssal, de hosszútávon nem egészen megnyugtató elhelyezéssel rendelkező, a gyűjteményét is nehezen feldolgozó Múzeum az 1810-es évek közepén egyáltalán nem volt alkalmas a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar tudományosság fejlesztésére hivatott nemzeti akadémia szerepének vállalására. Hogy mennyire nem volt az, azt éppen az Acta Musei Nationalis-nsbk ekkoriban nagy nehezen megjelent I. kötete bizonyítja leginkább. Az Acta megjelenése Említettük, hogy az Acta gondolata már a Múzeum alapvető tervében is szerepelt. Az I. kötet azonban — az alakuló intézmény más természetű munkái következtében — csak az alapítást követő tizedik évben, 1818-ban született meg. A kötet tervezetét Miller 1815. szeptember 2-án terjesztette fel a nádornak, aki a tartalmat jóváhagyta, s a kinyomtatásra engedélyt adott. Mondottuk azt is, hogy Miller 1816-ban Eggenberger pesti nyomdásznál jelentette meg az Évkönyv előfizetési felhívását.

8 Ez az 1816. május 26ról datált felhívás tulajdonképpen programadó értekezés, amely később az Acta I. kötetének „lectori salutem"-je lett. Az előbbi természetesen ki volt egészítve bizonyos praktikus tudnivalókkal is. (Ilyen volt pl., hogy a kötetre Budán az Egyetemi nyomda könyvkereskedésében, Pesten a Múzeumban és Eggenberger officinájában lehet előfizetni. Továbbá, hogy egyes példányok bibliofilek számára velin, illetve holland papíron is készülnek.

9 Ez a kvart alakú 36 lapos latin nyelvű füzet feltehetően csak 1817 elején került szétküldésre.

10 Az Egyetemi nyomdával kötött szerződést Miller ugyanezen év augusztusában írta alá. E szerint a nyomda 500 példány kinyomtatását vállalta, ívenként 116 forintért.

11 A nádor azonban egyelőre nem hagyta jóvá ezt a Miller által önhatalmúlag kötött megállapodást. Véleménye szerint ui. az Egyetemi nyomda túlságosan drágán dolgozik, a vele való nyomtatás tehát túlzott pénzáldozatot kíván a Múzeumtól; az évkönyvet — úgymond — Bécsben ívenként 70—80 forintnyi költséggel ki lehetne hozni, a terjesztést pedig a pesti Hartleben könyvkereskedés közreműködésével lehetne megoldani. Az Acta ügyét fölöttébb sajátjának érző Millert váratlanul megzavarta a nádor ellenzése. Szeptember 1-én adott válaszában minden módon meg8. (Miller Jacobus Ferdinandus): Acta litteraria Musei Nationalis Hungarici. Pestini, 1816. 36 1. 9. Uo. 35. 1. 10. Az Acta I. kötete megjelenésének előzményeiről 1. Kollányi i. m. 380 — 386.1. 11. Az Acta I. kötete a tervezett 500 példány helyett valójában csak 350 példányban jelent meg. Lásd Berlász i. m. 105. 1. 469