AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

I. Az OSZK 1982-1983-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1982—1983-ban

periodikumok számát valamelyest csökkenthettük. A tőkés országok könyvtáraival folytatott kiadványcserénk legfőbb jellemzője, hogy a már a múltban is kedvezőtlennek minősített cserearány számunkra még hátrányosabbá vált. A fölöspéldányok forgalmazása, hasznosítása A könyvtáraktól közvetlenül átvett fölöspéldányok száma 1982-ben 59,9, 1983-ban 28,4 ezer volt. A két óv alatt a könyvtárak 86 fölöspéldányjegyzékét köröztettük. A selejtezésro javasolt fölöspéldányjegyzékek 86 ezer tételét néztük át, közülük néhány ezret a Tároló Könyvtár céljaira kértünk be. A birtokunkban levő fölöspeldányok feldolgozása eredményeképpen 183 jegyzéket köröztettünk s a jelentkező igényeket kielégítettük. A Fölöspéldány Központ kétéves tevékenységével a hazai könyvtáraknak 42,6 ezer, itthoni kereskedelmi értékesítésre 17,5 ezer könyvet adott át. A Tároló Könyvtárba mintegy 26 ezer kötet került. Hatékonyabbá tette a fölöspéldányok begyűjtését s ugyanakkor jelentős mértékben előmozdította a közművelődési könyvtári hálózatok tehermentesítését a megyei könyvtárakkal való együttműködésünk. 1982-ben elsőként a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárral kötöttünk megállapodást annak érdekében, hogy mint a megyei könyvtári hálózat központja megszervezi a Vas megyei közművelődési könyvtárakban a felesleges kiadványok selejtezését, a megye más könyvtáraiban való hasznosítását és a fennmaradó anyagot továbbítja részünkre. Az akciót 1983-ban kiterjesztettük Baranya, Fejér, Heves és Nógrád megyére. Kezdeményezésünkre 1983-ban megvalósult a könyvtári hasznosítás után visszamaradt fölöspéldányok szélesebb körben való kereskedelmi értékesítése. Október 24-én megnyílt az OSZK és a Könyvértékesítő Vállalat közös antikváriuma, amely nem várt sikert hozott. A selejtezésre, megsemmisítésre ítélt fölöspéldányokból a kereskedelem szakemberei 13 ezer olyan dokumentumot válogattak ki és zömében már néhány hónapon belül értékesítettek is, amelyekre előzőleg nem volt sem könyvtári, sem belföldi, sem külföldi antikváriumi igény. A Tároló Könyvtár törökbálinti épületének birtokbavételére a javítások elhúzódása miatt nem került sor. Könyvtárak központi nyilvántartása A nyilvántartást az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum közreműködésével kiegészítettük az iskolai könyvtárak regisztrálásával. Sikerült — néhány kivételtől eltekintve — az egyházi könyvtárak adatainak begyűjtése is. A könyvtárak bejelentései és a szaksajtóban megjelent hírek alapján az adatváltozásokat folyamatosan regisztráltuk. Az adatlapok kódolása alapján elkészült a fénylyukkártyás nyilvántartás. 41