AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

sát, a fent nevezett Egyesség Könyvét, mégpedig reformátusellenes támadás kíséretében. Van ugyan egy végre nem hajtott halálos ítéletről is tudomásunk egy Manlius által kiadott könyvvel kapcsolatban, de előszöris nem a nyomdászt ítélték halálra Sárvárott ,,a nemes vármegyében való fő népek törvénye szerént", hanem a latin mű magyarra fordítása miatt valaki mást, akinek azután Nádasdy megkegyelmezett; másodszor a kérdéses mű éppen Beythének lutheránus lelkésztársait gúnyoló verse volt,

100 tehát ő ez alkalommal inkább veszélybe sodort, mint megmentett valakit; Beythe István tehát nem célozhatott erre az esetre. Különben is a Beythe-mű latinról magyarra fordítója nem lehetett Manlius, már csak a Magyari Imre által panaszolt gyenge magyar tudása miatt sem. Beythe legfeljebb Manlius németújvári befogadásáról beszélhet itt erősen túlzó modorban. Magyar Arnold Beythe vádját egyértelműen Manliusra vonatkoztatja,

101 Payr véleményét még határozottabban képviselve. Manliusnak ebből a Nádasdy fennhatósága alatti időszakából 22 mű maradt ránk, amelyek közül egyházi a legtöbb, 10 mű. Már említettük az ortodox lutheránus hitvalláskiadványt (61). Ránk maradt egy szertartáskönyv (60), elmélkedések és prédikációk (65, 72), Róma-ellenes vitairatok (68, 69, 73) — ezek mind magyar nyelvűek; kis töredékben ránk maradt egy német (62) és egy kajhorvát (64) imakönyv; továbbá egy német és latin vallásos verseket tartalmazó egyoldalas nyomtatvány, melyre még vissza kell térnünk (81). Tudunk még egy elveszett kajhorvát katekizmusról is.

102 Oktatási célt szolgál két kiadványa: töredékben ránk maradt latin nyelvű latin nyelvtan (66), valamint egy latin—magyar—német szójegyzék, melynek végén mintegy 5 lapnyi terjedelemben országneveket, majd magyarországi helyneveket közöl három nyelven (70). Ebből az időszakból csak egyetlen ponyvakiadványáról tudunk (63), amely a protestáns belharcok csitulásának és az erősödő ellenreformációnak az idején nyomott művek közt kivétel, talán még az előző kényszerű üzleti szakaszból hátramaradt kézirat kinyomtatása. Manlius 1604-re szóló naptárának saját kötésű borítófedeléből került kiáztatásra ez az irodalomtörténetünkben eddig teljesen ismeretlen mű.

103 Visszatérve a (81) nyomtatványra, ez Manlius egyetlen 1605-ből való ránkmaradt munkája. Ez az érdekes és Manliusnál eddig ismeretlen manierista tipográfiai megoldású nyomtatvány a hite miatt száműzött stájerországi lelkész, Goepner Joannes újévi áldáskívánás kíséretében a stájer evangélikusoknak rendelt műve. Az impresszumban megadott nyomdát a betűtípusok, az iniciálé és a cifrák egyértelműen igazolják. A szokatlan folióméretű nyomtatvány újévi köszöntést is tartalmaz. A fő részt képező latin szövegben függőleges oszlopokban, T alakú keretekben és egy szív alakú kettős keretben keresztrejtvényszerűen elrejtett vagy inkább kiemelt betűk külön is értelmes szöveget adnak. Anyakönyvi vagy ahhoz hasonló adat híján Manlius halála idejét min100. RMNy 812. 101. Magyar: i. m. 122. p. 102. RMNy S S56T> = MKSZ 1976. 293. p. 103. Borsa: Nyomtatványok... 190—199. p. 318