AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

és a Beythe által összeállított haránt alakú énekeskönyv (46) teszi ki, ha nem is a darabszám, de az összterjedelem nagyobb részét. A Batthyány Boldizsárné Zrínyi Dorottya és Zrínyi György közötti már említett testvéri kapcsolat ismeretében a patrónuscsere sem látszik indokolni ezt az utánnyomás-sorozatot. Sokkal inkább a következőkre kell gondolnunk. Ismeretes, hogy Magyarországon a lutheri reformáció elterjedése nyomán és követői közt ekkortájt jelenik meg előbb rejtett, majd egyre nyíltabb formában a kálvinizmus. A két irányzat követői közt kenyértörésre Batthyány Boldizsár 1590. február 11-i halála után Nádasdy elnöklete alatt 1591. június másodikán és harmadikán Csepregen tartott kollokviumon került sor. Itt Manlius régi patrónusának, Batthyánynak lelkészét, Beythe István szuperintendenst súlyosan elmarasztalják. A csepregi kollokviumot kiváltó és követő teológiai és személyi viták hevét kell okolnunk azért, hogy Manlius új nyomtatnivaló híján ráért, sőt rákényszerült az említett kiadásokra. Ezt a föltevést látszik igazolni Manliusnak egy Monyorókerékről a pozsonyi tanácsnak írott keltezetlen levele. Űj formátumú naptárát küldi el a levéllel bemutatkozásul. Tudja, hogy a tanács kész egyházat, iskolát és egyéb jó ügyet támogatni, ez viszont legjobban hasznos könyvek nyomtatásával történhetik. Ehhez ajánlja föl szerény nyomdája szolgálatát.

92 Mivel Manlius 1587 és 1592 között nyomtatott Monyorókeréken, levelét is ebben az időkörben kell elhelyeznünk. A fentebb elmondottak alapján a levél nagy valószínűséggel az 1591—92. években íródhatott. A monyorókeréki időből ugyan naptár nem maradt ránk, de a már említett 1593-ra szóló és új működési helyén Siezen nyomtatottból előkerült egy szép, csak végén hiányos példány (49). Formája ugyan megegyezik Manlius ismert naptárformájával, az ebben a korban kedvelt Schreibkalenderrel, eltérés fedezhető azonban föl az alkalmazott képanyagban. Továbbá kevesebb jelet alkalmaz, mint előző naptáraiban vagy a következő ránk maradtban (74). Az eddigi naptáraknak a vasárnapi evangéliumi szakaszokhoz igazodó illusztrációival szemben itt jelennek meg először az állatövi jegyeket is feltüntető hónapábrázolások (III. 84—94). Ha ezt a jó állapotú képanyagot összehasonlítjuk például az 1604-re szóló kalendárium (74) azonos képei lenyomatával, a dúcokon gyakori használatukat bizonyító erős kopás állapítható meg. — Mindezek alapján föltételezhetjük, hogy 159l-re, vagy még valószínűbben 1592-re szóló naptár lehetett a fentemlített levél melléklete. Hiszen új nyomtatási megbízások keresése leginkább a Manliusnál szokatlan témájú nyomtatványok idején látszik valószínűnek. Manlius — mint említettük — még 1592-ben átmegy Lövőre (Sicz), amely helyről Borsa Gedeon bizonyította be, hogy a Vas megyei Németlévővel lehet csak azonos.

93 Itt eleinte folytatja a ponyvák utánnyomását, majd áttér az 1593. évben a teológiai, éspedig elsősorban kálvinista jellegű nyomtatványok utánnyomására, ami a kálvinizmus felé hajló Zrínyi György fennhatósága alatt sokkal érthetőbb, mint a toleráns, de mégiscsak 92. Bálent: i. m. 211 — 212. p. hivatkozása: Horváth, Vladimir: Mesto Bratislava. Inventar listín a listov III 1564—1615 a dodatky k I. a II. zväzku 281 p. N 8834. 93. Borsa Gedeon: Weitere problematische Druckorte des 16. Jahrhunderts in Ungarn. (Gutenberg Jahrbuch 1969.) 104. p. és RMNy 700 magyarázata. 316