AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

a gráci protestáns nyomda nehézségei miatt dolgoztat Manliusszal, mert a Christliche Agenda-]& igyanebben az évben a gráci Hans Schmidt (Johannes Faber) nyomdájában jelenik meg.

63 Ebben az időszakban nyomtatja a szerzőja által a radkersburgi tanácsnak ajánlott latin húsvéti verset (35). Pedagógiai jellegű az ugyancsak már említett latin Frischlin-szakkönyv (30). Ugyancsak ebbe az időszakba esik az európai tudománytörténeti jelentőségű Clusius-botanika (24). A hazai orvostörténet első magyar nyelvű nyomtatványa a soproni orvos Franko vies Gergely „Hasznos és felette szilcséges könyv"-e (34), amelynek töredékei több részletben kerültek elő, utóbb még címlapja is.

64 Orvosi feladatát teológiai-lelkigondozói szemlélettel látja el, így a mű kegyességtörténetünknek is sajátos darabja. Nyomdatörténeti és művészettörténeti értéke, hogy benne találhatók az első magyar rézkarcok (III. 95—102). A rézkarcok ugyan az 1588-as második kiadásból (42) kerültek reprodukálásra, do mivel hovatartozásukat a könyv margóján betűk jelzik, nemcsak azt tudjuk megállapítani, hogy a negyedik, D jelű, és a kilencedik, I jelű metszet hiányzik, hanem azt is, hogy a metszetek az első kiadást is díszítették. Külön meg kell említeni a B jelű metszet (III. 91) alatt a kép jobb alsó sarkához csatlakozó címerpajzsot, amelyet a mű szövege külön is megemlít: „Francovith Gergely doctor czimere es minden köröztyen embereke".

65 A címer zsúfolt és bonyolult szimbolikája nyilvánvalóan a halállal és pokollal harcban álló keresztyének, de kivált az orvos helyzetére utal. Az allegorikus témájú rézkarcok sorából kiválik a betegszobát ábrázoló H jelű (III. 96). Az elveszett I jelű a szövegkörnyezetből kikövetkeztethetően úrvacsora vételt ábrázolhatott. Az ismeretlen rézmetsző művei tárgyuk ábrázolási módjánál fogva föltehetően ehhez a könyvhöz készültek. A kötetet díszítő többi illusztráció vagy ismerős Manlius más nyomtatványaiból, vagy azokban előforduló sorozatok tagjának tekinthető. Manlius egyéb munkáihoz képest feltűnően sok és sokféle illusztráció zsúfolódik össze ebben a nyomtatványban. Talán itt a szerző igényét kell föltételeznünk. — A négy nagyobb ószövetségi illusztrációból (III. 4, 5, 6, 7) a két teljesen azonos méretűt (III. 4, 5) használta Manlius már Lljubljanában is (10). Ezek közül az utóbbi, a vörös-tengeri átkelést ábrázoló (III. 5), továbbá az aranyborjú (III. 6) és az érckígyó történetét (III. 7) bemutatók Soltészné megállapítása szerint a frankfurti 1569-es Luther-bibHakiadás képei alapján készülhettek.

66 A két utóbbi is lehetett Manlius birtokában már Ljubljanában, csak nem található Mózes öt könyve szlovén nyelvű kiadása (10) sajnos hiányos ottani példányában. Manlius ezen első németújvári korszakából való két latin nyelvű verses 63. Kelbitsch, Friedrich

: Die Residenzstadt Graz als Heimat des steirischen Buchdruckes. In: Joannea S. Graz, 1941. 308. p. és Keller, Juliane: Grazer Frühdrucke 1559 — 1619. Graz 1970. (Arbeiten aus der Steiermärkischen Landesbihliothek am Joanneum. 12.) Nr. 54. 64. Borsa: Újabb... 191-193. p. 65. 42 B2». 66. Soltész Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. Bp., 1961. 113. p. — A továbbiakban: Soltészné. 30»