AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

nemesség iskolájának vezetője, Nikodemus Frischlin

41 Manlius távozása után azonnal beadvánnyal fordul a rendekhez egy új nyomda felállítása ügyében. A kérést több ljubljanai könyvkereskedő is megismétli, indoklásukban a szigorúan elrendelt új Gergely-naptár beszerzésének lehetetlenségére hivatkozva.

42 Ezek a kérések eredménytelenek maradtak, újabb ljubljanai nyomdára még egy évszázadot kell várni. Beigazolódott Trubar véleménye, aki — ugyan még az Ungnad-féle urachi nyomda működése idején, 1561 körül — céltalannak látta protestáns nyomda felállítását Ljubljanában, elsősorban a kezdődő protestánsellenesség miatt.

43 összegezve Manlius ljubljanai tevékenységét, ránkmaradt 18 nyomtatványa mellett még további 9 elveszett kiadványáról emlékeznek meg különböző források a török harcokról tudósító röplapokon kívül. Utóbbiakkal a dolgozat végén még külön is kell foglalkoznunk. Még két Manliusszal kapcsolatos adalékot találunk Friedrich Ahnnál. Az egyik Manliusnak bizonyos Jakab nevű segédje vízbefulásáról és temetéséről tudósít 1578-ból;

44 a szöveg azonban nem ad támpontot a nyomdában dolgozók létszámáról. A másik adat Manliusnak Jakab nevű kisfia haláláról és temetéséről szól 1581. február 12-i kelettel.

45 Az utóbbi híradás közvetve azt is tartalmazza, hogy az ekkor már kiutasított, de még Ljubljanában tartózkodó Manlius családos ember volt. Manlius személyére vonatkozó magyarországi adataink még szűkszavúbbak, mint a ljubljanaiak. Németújvárra (Güssing, Ausztria) kerüléséről tulajdonképpen csak ott megjelent nyomtatványaiból értesülünk. Csak azt tudjuk, hogy 1582. április 3. után hagyja el Ljubljanát, és ugyanebből az évből kelt két nyomtatvány impresszumadata jelöli meg Németújvárt, mint megjelenési helyet (19 és 20), továbbá ismeretes még egy ez évben készült egyleveles nyomtatvány töredéke (21). (Hombergernek Batthyány Boldizsárhoz szóló és Grácban 1582. május 14-i kelettel írott ajánlással megjelenő Viola martia című művéről később még szó lesz a Manliusnak tulajdonított sajtótermékek között (X6).) A württembergi herceghez szóló ajánlólevél felkínálta lehetőségét aligha próbálhatta felhasználni a rendelkezésre álló idő alatt; ott már amúgy is az 1568-ban meghalt Kristóf herceg gyengekezű fia Lajos uralkodik ; az urachi nyomda sem működik már, és nyomdakészletének sorsa is bizonytalan. Viszont igen valószínűnek látszik az a többek által képviselt föltételezés, hogy Ljubljanából Grácnak véve útját, ott fölkereste Jeremiás Hornberger szuperintendensi funkciókat is ellátó gráci vezető lelkészt.

46 Ismerhették egymást még Ljubljanából, de Hombergernek legalábbis tudnia kellett Manlius 1581. október 13-ról kelt első kiutasításáról, mivel Hornberger vezette Ljubljanában a Dalmatin-féle bibliafordítás revíziós konferen41. Radics: Geschichte... 80. p. és 25. jegyzet. 42. Radics: Geschichte... 80. p. és 26 — 27. jegyzet. 43. Slodnjak: Geschichte... 56. p. és Ahn: Buchdrucker... 2. p. 44. Ahn: Deutsche... 4. p. 45. Ahn: Deutsche.

.. 5. p. 46. 1529 — 1593. A fentieken túl még az alapítványi iskola tanára. 1580 és 1590 közt lutheránus meggyőződése miatt kiutasítják Gráeból. 20 OSZK Évkönyve 1982—1983 305