AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

16-ról kelt, majd 1580-ban elkészít egy másodikat, amely mintegy feleannyiba kerül, mivel kisebb formátumú és kisebb betűtípus használatával számol.

32 Egyúttal javasolja az urachi bibliaillusztrációk megszerzését. A költségvetés mellé elkészíti az illusztrációt is (III. 4.) tartalmazó említett próbalapot. Erre válasz a nyomda betiltása és a nyomdász kiutasítása nemcsak Ljubljanából, hanem az egész tartományból.

33 Károly főherceg ugyanis saját jogkörébe tartozónak tekinti a bibliakiadást.

34 A következők nem tartoznak ugyan szorosan a nyomda történetéhez, de annál inkább jellemzik a korszakot. 1584-ben Vittenbergában mégis csak sor került a Dalmatin fordította teljes szlovén biblia kinyomtatására

35 Adam Bohoriö és Dalmatin személyes felügyelete mellett. A biblia még kruda formájában hordókba csomagolva — az akkor szokásos szállítási módon — jut el végül Ljubljanába, ahol díszesen bekötött tiszteletpéldányokat kap belőle többek között a tartomány római katolikus főpapsága is.

36 Sőt az ellenreformáció idején — külön engedéllyel — a római katolikus papság is ezt használja, nem lévén más szlovén bibliafordítás.

37 A kutasított nyomdász Manlius csak többször megismételt parancsra, két évvel az első száműző rendelkezés után hagyja el a várost. Ügyében az utolsó ljubljanai adatunk 1582. április 3-ról való, amikoris a krajnai tartományi rendi gyűlés az „elvonuló nyomdásznak" 50 forintot szavaz meg, és utasítja egyúttal a várost, hogy polgára érdekében maga is tegyen valamit.

38 Ebben implicite benne van, hogy aligha Manlius makacssága miatt volt szükség az ismételt felszólításokra. Sokkal inkább itt is, mint a nyomda alapítása idején is, források által meg nem örökített közvetítési kísérleteket kell föltételezni. A tartományi gyűlés jegyzőkönyve nyugtázza továbbá, hogy Manlius a nyomtatási munkákhoz fölvett 100 forintnyi költséghozzájárulás fedezetéül könyvkereskedését hagyja hátra.

39 A nála bizományban levő könyvekről kérnek tőle még tájékoztatást. A félbemaradt ügyeket nyilván Leonard Maraula (Mravlja), az urachi nyomdában tanult tipográfus viszi tovább, aki tübingai egyetemi tanulmányai után tért vissza szülővárosába és már előbb is dolgozott Manlius nyomdájában. Még azt tudjuk Marauláról, hogy 1583-ban ő is részt vesz Vittenbergában a Dalmatin-biblia kiadási munkálataiban.

40 Manliusnak a rendek még ajánlólevelet is adnak a krajnaiak ügyeit pártoló Kristóf württembergi herceghez. A ljubljanai helyzetre pedig jellemző, hogy az 1582. augusztus 1-től a helybeli 32. A szöveget közli Dimitz, August

: Beiträge zur Reformationsgeschichte in Krain. I. (Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich. 4. 1883.) 62-54. p. 33. Kivonatosan közli a vonatkozó leiratot Radics: Geschichte... 79 — 80. p. 34. Slodnjak: Dalmatin... 21. p. 35. Badalic: Nr. 180. és Berciő, Branko: Das slowenische Wort in den Drucken des 16. Jahrhunderts. (Geschichte, Kultur und Geisteswelt der Slowenen. 1.) München, 1968. Nr. 42. 36. Slodnjak: Dalmatin.

.. 26. p. 37. Badalió: i. m. Nr. 180-hoz fűzött magyarázat. 38. Radics: Geschichte.

.. 80. p. 39. Lásd 38. jegyzet! 40. Radics: Geschichte.

.. 76. p. 304 i